Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Ruzsa Éva. Egy kisnemesi család két generációjának küzdelme a deklasszálódás ellen • 115

Rúzsa Éva EGY KISNEMESI CSALÁD KÉT GENERÁCIÓJÁNAK KÜZDELME A DEKLASSZÁLÓDÁS ELLEN A forradalom és a szabadságharc leverését, a megtorlásokat követő időszak paradoxona, hogy a polgári átalakulás még a reformkorban megindult, s a '48-as törvényekbe foglalt eredményeinek megvalósítója, illetve ezeken túllépve még számos feudális akadály felszámolója egy abszolutista politikai rendszer.

1 A Habsburg-ház nagyhatalmi és dinasztikus érdekei egy Bécsből irányított, centralizált birodalom kialakítását, fenntartását kívánták, amelynek akadálya volt Magyarország 1848 előtti korlátozott államisága. Ennek megszüntetésével lehetővé vált a fejlettebb osztrák tartományokban végbement gazdasági változásokat lezáró jogi és intézményi rendszernek magyarországi átültetése, amelyek némi módosításokkal, - egyes polgári jogszabályoknak 1861-ben korszerűtlenebbekkel való felcserélésével

2 - 1867-ig fennmaradtak, sőt folytonosságot képezve utána is átemelődtek. A modernizációs intézkedések - birodalmi keretekben - képessé tették az országot az 1850-től 1873-ig tartó gazdasági konjunktúrába való bekapcsolódásba, melynek sebessége 1867-et követően csak tovább növekedett, megpróbálván felszámolni a lemaradást.

4 A gazdasági változások tovább lendítették a társadalmi Kövér György - Gyáni Gábor: Magyarország társadalom-története a reformkortól a második világháborúig Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 26. p. (Továbbiakban: Kövér 2001.) és Fónagy Zoltán: Modernizáció és polgárosodás 1849-1914. Csokonai Kiadó, Debrecen, 2001. 12. p. (Továbbiakban: Fónagy 2001.) 2 Csizmadia Andor: Az önkényuralom időszakának állama (1849-1867) In.: Csizmadia Andor - Kovács Kálmán - Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet Szerk.: Csizmadia Andor. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. 312. p. (Továbbiakban: Csizmadia 1995.) 3 Kövér 2001. uo. 4 Fónagy 2001 34., 113-114. p. 115