Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)
Gaál Zsuzsa: Válaszúton dzsentri portrék Tolnából • 83
viszont a racionális döntések meghozatalának elengedhetetlen feltétele lett volna. Sándor és Mihály Imre birtokának átvételétől anyagi hasznot remélt, döntésüket azonban érzelmi motívumok is befolyásolták. Fontos volt számukra, hogy a birtok - ameddig csak lehet - a család kezén maradjon. Mihály az 1840-es évek elejére a Péter halála utáni oldalági örökösödés, illetve Imre tolnai fekvőségeinek megszerzése következtében jelentős mértékben növelte birtokait, hiszen 1843-tól az apai örökségen a korábbi négy helyett már csak ketten osztoztak. Dőry Mihály anyagi helyzete azonban nem hogy javult volna, hanem inkább tovább romlott. A felvett hitelek kamatai megdrágították a termelést, az állandó készpénzhiány pedig újabb kölcsönök felvételére sarkallt. Az 1848-as változások, a jobbágyfelszabadítás idejére Dőry Mihály anyagi helyzete már komolyan megrendült. Nem volt mersze azonban ahhoz, hogy helyzetével reálisan szembenézzen. Sándor bátyjának halála után energiájának jó részét arra fordította, hogy a csupán lány utódokat hátrahagyó testvére örökségét megszerezze. A perben végül 1868-ban született ítélet. Dőry Mihály számára sovány eredménnyel. A bíróság ugyanis kimondta, hogy a lányokat férjhezmenetelükig vagy előbb bekövetkezett halálukig haszonélvezeti jog illeti meg az örökségben. Dőry Karolina, Sándor másodszülött lánya pedig hajadon maradt 1883-ban bekövetkezett haláláig. Farkasvölgy, melynek birtokáért a másfél évtizedes pereskedés folyt, soha nem teljesülő álom maradt Dőry Mihály számára. A kép teljességéhez egyébként hozzátartozik az is, hogy a hőn áhított birtok a valóságban nem sokat ért, Sándor ugyanis a 154 ezer forintot érő fekvőséget közel 120 ezer forintnyi adóssággal terhelte meg. 69 Miközben Mihály elhunyt testvére örökségéért pereskedett, 1853-ban megjelent Ferenc József nyílt parancsa, amely a jobbágyfelszabadítás gyakorlati végrehajtásáról rendelkezett. Az ennek nyomán bekövetkezett változások érzékenyen érintették a Dőry családot is. Sokkal érzékenyebben, mint például a Tengelic környéki családokat, mivel a Dőry nemzetség birtokain a jobbágyTMÖLPPIII/107/1855. 105
