T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
Szigetvár a kapitalizmus kezdetén
kisajátítás összegét „törvényszerű készpénzzel" a szigetváriaknak fogják majd kifizetni. Az sem került szóba, hogy az állatok legeltetése szempontjából milyen hátrányos az állandó veszélyforrást rejtő vasútvonalnak a legelőn történt keresztül vezetése. Az ítélet szerint a hasznavehetetlen, „csepőtés" részt az uradalomnak kellett kitisztítatnia, de a bíróság teret engedett az egyéni egyezkedésnek is. Azt azonban elrendelték, hogy több gyalogutat és csapást meg kell szüntetni, azokat a földekbe be kell mérni. Már a jegyzőkönyv hangja is meggyőzi az olvasót arról, hogy itt egy alapvetően jogtalan ügyről van szó: rendezés ürügyén a város lakóit használhatatlan, „csepőtés" részre kényszerítik, és újabb kiosztást, kimérést rendelnek el egy város olyan lakóinak, akik már 100 esztendeje megszokták, hogy szabadon adhattákvehették birtokaikat! Eleinte úgy tűnt, hogy a szigetváriakat túlságosan lesújtotta ez az ítélet. Nehezen mozdultak meg. Végül is a végrehajtásra kiszállt bizottság intézkedését követő nyolcadik napon, tehát 1869. május 28-án Szigetvár város közönsége „felfolyamodást" nyújtott be a „végrehajtó bizottsághoz", amelyben tiltakozott az ellen, hogy hosszú éveken át kinek-kinek tulajdonát képező földjét elveszik anélkül, hogy az meggyőződhetne arról, hogy egyenlő értékűt kape helyette. Sérelmezték azt is, hogy elutasították a város kérelmét a térkép és a telekkönyv hitelesítésére vonatkozóan. A fellebbezés hangja nagyon elkeseredett. „Lehet-e csodálni,...hogy az alól írott városi közönség - azon váratlan eseményt, hogy ti. felperesek a Minister Urak elsőízbeli rokonainak érdeke most - a fejedelmi határozattal múlt században megerősített városi érdekén Győzedelmeskedik,(:melly Győzedelmet Maria Therezia Magyar Ország felejthetetlen Királynő alatt, Neffczern Báró, - Szily Ádám akkori birtokosok ki nem vihették,olly okoknak tulajdonittya - mellyekről csak a Lelki esméret Számolhat?" A levél végén Majláth György országbírónak a bírói függetlenségről mondott szavait idézik, majd keserűen állapítják meg: „nem élünk mi tehát alkotmányos országban!" „Mit ér a törvény! ha azt a bíró igazságosan ki nem szolgáltatja, és kiszolgáltatni nem is meri." 17 17 SmL. Úrbéri perek, Szigetvár. E kifakadás magyarázatához tudnunk kell, hogy a várost a két testvér osztozkodása során Andrássyné Wenkheim 204
