T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
A tőkés iparfejlődés Dél-Dunántúlon az első világháború előtt
tartozó egyik pusztán létrehozott Első Magyar Kókuszfonó és Szövőgyár Rt., ahol kókuszszőnyegeket, lábtörlőket, gyékényeket és különböző zsákokat állítottak elő. A terület több kisebb gyapjúfonodája mellett Tolnán egy nagyobb szőnyegszövő üzem is működött, amely eleinte egyéni cég volt, majd 1914-ben már mint a Tolnai Szőnyegszövők Termelőszövetkezete szerepel. Meg kell még említenünk Fiedler János cseh vállalkozót, aki Komáromban felépített gyárának alvállalkozásaként Csurgón létesített egy lenkikészítő telepet, majd - az ott található gazdag faanyagra számítva : - egy orsóüzemet is felállított. A kender és a len kedvelt növény lévén ezen a területen, két nagyobb gyár is létesült, az egyik Drávaszabolcson, a másik Dunaföldváron, mindkettő részvénytársasági alapon, magas munkáslétszámmal, és összesen 220 lóerős gépparkkal. A címtárak idesorolták a terület kékfestő üzemeit is, amelyekben 7-25 munkás dolgozott 11-95 lóerős gépparkkal. Figyelemre méltó az a paszománt gyár, amely Nagyatádon üzemelt, s amelynek esetenként katonai szállításra is sikerült megbízatást szereznie. 28 A vas- és főként a gépipar munkáslétszáma ugyancsak jelentős. A gépgyártáshoz számították ekkor a villamos ipart, bár a címtárakban ennek üzemei nem szerepeltek. Ezek akkor már a városok tulajdonában voltak, azok vették át, miután területünkön többnyire a Siemens-Halske cég felépítette a villanytelepeket. A vas- és fémiparban nyilvántartott üzemek zöme kisebb lakatosárugyár, ablakredőnygyár, bádogosüzem stb., amelynek készítményei kerítések, szájkosarak, épületvasalások. Az egyik gyárban zománcozott táblákat készítettek, másikban lámpákat, szivattyúkat stb. Kifejezetten a helyi piac szükségleteire termeltek, nem egyszer változtattak is a gyár termékszerkezetén. így pl. a bonyhádi Zománcgyár kezdetben dominógyárnak indult, majd miután kiderült, hogy a dominót csak Ausztriában lehet eladni, zománcedényeket azonban a helyi piac nagyon igényel,- áttértek a zománcedény, utóbb pedig a zománctábla gyártására is. - A gépgyárak hasonlóképpen a helyi szükséglet ellátására törekedtek, mezőgazdasági gépeken (vetőgép, kultivátor stb.) kívül szivattyúkat, szekértengelyeket készítettek. Volt a területen kocsigyár, mérlegVö. Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentései. 138
