T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Az erdőgazdálkodás Somogy megyében

elhozatala került volna, és így sokan azt el sem hozták, úrbéri fai­zási jogukat nem gyakorolták. 126 Általában ritkán került sor arra, hogy 1848 előtt a birtokre­gulációk alkalmával az erdei haszonvétel elkülönítését is szóba­hozták volna. Ezt az 1836. évi törvény sem kívánta. Rendszerint megelégedtek azzal, hogy a jobbágyok faizását „az előző gyakorlat szerint" biztosították, de gyakran még ezt sem említették meg. Ed­digi kutatásaink alapján Somogy megye 184 helységében tudtuk nyomon követni az erdei haszonvételek szabályozását, 127 s ezek közül mindössze 18-ban különítették el a jobbágyok erdei haszon­vételét még 1848 előtt a földesúrétól. Ezek közül hét helységben az elkülönözött legelőben levő fák átengedésével elégítették ki a job­bágyság faizási igényét, vagyis a fák és gyümölcseik használatának átengedésével a jobbágyok lemondtak faizási igényükről. Hat hely­ségben (Geszti, Patosfa, Ságvár, Simonyfa, Szabadi és Szólád) az elkülönített legelő fáin kívül telkenként 1 Vfe-4 hold erdőt is kaptak, öt helységben (Kálmáncsa, Kőröshegy, Kutas, Sárd, Szabás) pedig csak erdőt kaptak faizásuk kielégítésére, telkenként 1 Vi - 4 Vi hol­dig. Jellemző azonban, hogy ahol az erdei viszontszolgáltatást nem törölték el a kötött szerződésben, ott azt még 1849 után is megítélte a bíróság, mint történt ez Nagyberényben. - A fent felsorolt helysé­gek közül Kutas esetében a telkenkénti 4 hold erdőt, úgy látszik, csupán megítélte a törvényszék, de nem adták át a jobbágyoknak, mert 1856-ban egyezségről van tudomásunk, amely szerint az erdőt telkenként 2 holdban állapította meg a közbirtokosság. Ez összesen 77 holdat jelentett, noha a helység határában ekkor 2105 hold erdő volt. 128 Az 1848 előtt erdőhöz jutó 10 helység mindössze 1102 hold erdőt kapott, mely „jobbágyerdőnek" tekinthető, vagyis a földesúr KÁL Úrbéri periratok. Böhönye, Bőszénfa, Csurgó. A Somogy megyei úrbéri birtokrendezési periratok feldolgozása most van folyamatban. Eszerint 302 helység közül 20 részint szerződéses zsellér, ré­szint kisnemes lakói miatt nem tartozott úrbéri rendezés alá, 29 helységben nem volt faizás, 33 helységben a földesúr a jobbágyokat faizásuktól meg­fosztotta, és 36 helység faizása, a periratok teljes vagy részleges elkallódása miatt, nem volt megállapítható. KAL Úrbéri periratok. Kutas. - Fényes E.: Magyarország ismertetése sta­tisztikai, földirati és történelmi szempontból. Bp. 1865. 360. p. 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom