T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
Az erdőgazdálkodás Somogy megyében
kimondására és gyakran egy engedély több erdőre is vonatkozott. Az 1836. évi törvények után - amikor megsűrűsödtek megyénkben az erdei legelők elkülönítésével foglalkozó úrbéri perek - 1849-ig már csak 65 engedélyt adott ki a megye. 120 A központi problémát ekkor megyénkben a birtokrendezések és legelőelkülönözések jelentették, ekörül folytak a harcok. A 20-as és 30-as években elkezdődött tömeges úrbéri rendező és legelőelkülönözési perekben Somogy területén az osztályharc egyik fegyvere az erdő s ennek védelme lett a földesurak kezében. Kétségtelen, hogy az erdőknek nagyon ártott az, hogy állatok járták, a fiatal cserjéket elpusztították. Erre nemcsak a Mária Terézia óta megjelenő erdőrendtartás és törvények hívták fel a figyelmet, hanem a szakértelemmel gazdálkodó nagyobb uradalmak gazdasági vezetői is hamarosan rájöttek. Első ilyen jellegű, e kérdést gyakorlatilag tárgyaló gazdasági jelentést a Széchényi-levéltár anyagában találtuk. Ez 1825-ben kelt, és a somogyi jobbágyok faizási, illetve legeltetési jogának a rendszeres erdőművelésre gyakorolt káros hatásával foglalkozott. A jelentés az erdők regulációját, elkülönítését ajánlotta, és kifejtette, hogy ezzel kapcsolatban három lehetőség adódhat. 1. A jobbágyoknak csak a dűlt, vén vagy gyümölcstelen fákból engedélyezik a faizást, az évenként kijelölendő vágásokban; így az uraságon marad az erdőkezelés terhe, és a jobbágy használhatja az erdei legelőt. 2. A jobbágyok telkenként 8-12 öl fát vághatnának az uraság által kijelölt helyen, ez esetben is az uraság kezelné az erdőket. 3. A jobbágy telkenként 10-12 hold, a zsellér 36 hold külön erdőt kapna, ahol faizási és legeltetési jogát a földesúrtól teljesen elkülönítve gyakorolhatná. - A beadvány szerkesztője ez utóbbit ajánlotta, megjegyezvén, hogy ez csak ott hasznos az uradalomnak, ahol az erdő ily módon történő elkülönítése számára jelentékeny saját kezelésbe vehető erdőmennyiséget eredményez. Ez utóbbit azért is tartja hasznosnak, mert ha a jobbágy községi erdőt kap, akkor nyugodtan lehet a telkek és zsellérek számát szaporítani anélkül, hogy a helység erdejét nagyobbítani kellene. Ott, ahol telkenként bizonyos holdszám szerint osztják ki az erdőt, a 83
