T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Az erdőgazdálkodás Somogy megyében

meg gróf Hugonnay 1805-ben jobbágyainak az erdőirtást, minthogy azoknál „a fa szokás szerint minden haszon nélkül elpörköltetik". A földesúr maga irtatott ki 150 holdat, szekciókra osztva az erdőt, és ezt 1812-ben már szántóföldként műveltette.

58 A faanyag védelme új vonás ebben a korban, minthogy Somogyban sokáig semmi értéke nem volt a fának, a vállalkozók kevés pénzért vesztegették el, és a kanászok, gulyások „játékból" leégették, mint tették azt a dávodi erdő egy részével.

59 Minthogy Somogy megyében igen nagy szerepe volt az irtásnak, foglalkoznunk kell az erdőhasználat e negatív ágának megyénkben használatos módjaival. A fák kivágása, majd a tuskó fáradságos eltávolítása munkaigényes, nehéz, de a fa értékének kihasználása szempontjából gazdaságos. Kedvelték azonban az égetéses rendszert is. A megye erdeje a sok irtás ellenére még a XIX. század második évtizedében is oly jelentős, hogy néhol anynyira nem tekintették értéknek a fát, hogy nem is hordták haza, hanem „helyben összehordva felégettetik, vagy még álló korában felgyújtják. Szüntelenül látni ilyen füstölgő s égő fákat" - írta Hrabovszky Dávid 1827-ben. - „Nem lehetne-e ezen sok szép fákat jobb helyeken hamuvá tétetni? - teszi fel a kérdést. - Mely sok természeti adomány megmentődne, mind ezen hazafiaknak boldogulásokra, mind pedig a nemzet gyarapodására - ezeknek czélirányosabb használásokkal."

60 Az erdőirtásokkal kapcsolatosan megyénk területén két tendencia mutatkozik. Egyrészt a földesurak már a század elején kezdik saját bőrükön érezni a korlátlanul és tervszerűtlenül folyt erdőirtásnak nagy hátrányait. Az egyik, megyénken átutazó író feljegyezte, hogy Mocsolád és Nagybajom útvonalon haladva hallotta, hogy azon a tájon azelőtt nagy erdők voltak. Amióta pedig azokat kiirtották, a terület negyedrésze a futóhomok miatt csupán nyomorúságos legelőnek használható.

61 - A föld értékén, különösen a hoKÁL Urbarialia (vegyes) Kaposkeresztúr, 1828-45. Bezerédj Antal: Somogy megye gazdasági és kereskedelmi tekintetben. Ismertető, 1839. 195. p. Hrabovszky Dávid: Néhány levelek a Balaton és Balaton mellékéről. Tudományos Gyűjtemény. 1827. X. k. 104. p. Vaterlándische Blatter, 1814. máj. 7. 37. sz. Topographiai leírása a kaposvári járásnak. 227. p. 69