T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
Az erdőgazdálkodás Somogy megyében
fakivágás büntetésére hoztak törvényhatósági jogszabályt. - Megyénkben az erdővédelem még igen gyenge lábakon állt, amint ezt az országos erdei rendtartást követően is űzött, szórványos adatainkból is kihámozható hamuzsírégetés méreteiből megállapíthatjuk. Az erdei mellékiparágnak kevésbé hasznot hajtó, de az erdőgazdálkodás és- védelem szempontjából kedvezőbb ágát, a téglaégetést megyénk nagy uradalmaiban (Esterházy, Festetics, Széchenyi) a század második felétől tudjuk nyomon követni. Herceg Esterházy uradalmának jobbágyai 1766-ban téglahordási kötelezettségüket panaszolták; Festetics uradalmából a Csurgóra települő iparosok az 1770-80-as években téglát kaptak építkezéseikhez. A Széchényi-uradalmakban is égettek téglát. Az erdőket azonban főként legelőként hasznosították, a földesurak és a makkot bérlők kondái járták azokat. A megye ekkor a kanászok birodalma volt, 28 sertéseik szinte vaddisznóként éltek egész éven át az erdőségekben. Hosszú szőrük és orruk elütővé tette őket a többi magyarországi sertéstől. 29 Somogy erdeiben azonban nemcsak sertéseket, hanem szarvasmarhákat, juhokat és - Mária Terézia kecskét kitiltó rendelkezéséig 30 - kecskét is legeltettek, ami súlyos károkat okozott az erdő fáiban. Az állat azonban értékesebb volt, mint a fa, s az erdei legelőkön a földesurak és jobbágyok állatai közösen legeltek - és pusztítottak. Fontos és jövedelmező az erdő fáinak gubacstermése, melyet azonban megyénkben a XVIII. század elején a földesurak még nem védelmeztek a makkhoz hasonlóan. A betelepítési szerződésekben még nem történt róla említés. Megyénkben 1771-ben még csak 4 kordovánkészítő dolgozott, 31 a helyi ipar nem igényelte a 27 Uo. 671. 575. p. 28 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország. IV. k. Bp. 1896. 303. p. 29 Vő. a Kaposvári Múzeum néprajzi kiállításának megjegyzésével a somogyi sertésekről. 30 Tagányi K. i. m. 1896. 89. sz. 252-3. p. 31 Karlovszky : Magyar gyár- és kézműipar. 1771-1774. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1896. 13-54. p. 61
