T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Az erdőgazdálkodás Somogy megyében

Zichyek és a Boronkayak közt került sor pörre a közösen használt, vagyis fosztogatott Zics helység erdejének ügyében. 10 A század második feléből vannak első adataink arra, hogy a jobbágyok több helyen kereskedtek a fával. Homokszentgyörgyön, Pusztaszentmártonban, Kálmáncsán faabroncsot készítettek és az­zal kereskedtek. A szentesiek által készített faszerszámokat a péterváradi kereskedők helyben vásárolták meg tőlük. 11 A piacos helyekhez közel eső területekről eladásra is hord­tak el fát. A sandi úrbéri birtokper folyamán az egyik, tanúk vallo­másait rögzítő jegyzőkönyvből megtudjuk, hogy a Zala megye ha­tárán fekvő Sand község első telepesei az 1750-es években Kani­zsán adták el áfát. 12 Ez a jelenség azonban csak szórványosan fordult elő ekkor Somogy megye területén. Kevés helység van olyan kedvező hely­zetben, hogy a fát értékesíteni tudja, mert hiszen a megyének nem volt „ piacos helye „, s a megyén kívüli piacok: Kanizsa, Pécs, Veszprém részint messze voltak, s igen rossz volt az odavezető út, részint környékük ellátta azokat fával. Amellett ekkor már a nagy uradalmak is korlátozták és ellenőrizték jobbágyaik faizását. Több helyen már a „ jágerek „, „ vadászok „, „ erdőpásztorok „ feladata az „ erdei vigyázás", ami elsősorban a faállomány védelmét jelen­tette. Erdőkezelést tehát hiába keresünk, az erdők őrzése volt ekkor még a jóformán egyetlen ezzel kapcsolatos tevékenység. Somogy megyében közismerten rosszak voltak az utak, sőt az év nagy részében járhatatlanok. A megye egy részen homokos , esős időben tengelyig süllyedtek a kocsik a sárban: Somogyban nem volt kő, közutakat ekkor itt nem építettek. A földesurak e ne­héz szállítási lehetőségek miatt a fát nagyrészt hamuzsírégetés for­májában hasznosították. A hamuzsírfőzés előmozdítását a bécsi udvarnál működő kereskedelmi bizottság - a kivitel emelésére - ajánlotta a magyar udvari kamarának és kancelláriának. A hamuzsírt (szénsavas kálit) ekkor a gyáripar legkülönbözőbb ágaiban (szappan-, üveggyártás, 10 Jakab Elek: Magyarország törvényhozási és közkormányzati erdőügyi intéz­kedéseinek történeti áttekintése. Erdészeti Lapok, 1879. 173-90. p. 11 Vályi András: Magyar országnak leírása. Buda 1796. II. k. 269., 584., 705., III. k. 266., 396. p. 12 Kaposvári Állami Levéltár (továbbiakban KÁL) Úrbéri periratok. Sa^d. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom