T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A dunántúli mezőgazdasági munkás- és cselédsztrájkok gazdasági előzményei

tünkön már jelentősnek tekinthető. A városiasodás folyamata - lassan ugyan -, de a Dunántúl déli területén már megindult.

14 Ugyanakkor megvizsgáltuk az iparosok községenkénti megoszlását is. A viszonylag magas iparos szám kisipari műhelyek formájában szórtan az egész területen megtalálható. Ezeknek a műhelyeknek gazdái pedig, a beszerzési forrásokhoz kötődően, már kapcsolatban álltak a városokkal, esetenként a gyárakkal, s ez a város és a falu, sőt a puszták közötti kapcsolat meglétét, rejtett formáját sejteti. S ha ehhez még hozzátesszük azt is, hogy területünk egy jelentős részét képező német lakta területen az öröklési szokás megkívánta, hogy mivel csak az első gyermek kaphatta meg a földet, a többi ipari szakmát tanuljon, ez az iparossá válás a falvakhoz kötődést - rokoni szálakkal, a távolságok ellenére - megtartotta, sőt szorosan tartotta. De a többi elszármazott is vissza-visszatérhetett búcsúk vagy vásárok alkalmával. Az előbb elmondottakat összegezve, véleményem szerint az alföldi és a dunántúli mezőgazdasági munkásmozgalmak arculatának különbözősége nagyrészt a területek gazdasági életének eltérő alakulásában leli magyarázatát. Ugyanakkor az időnek: a közöttük levő időbeli távolságnak is nem lebecsülhető szerepe van az eltérések kialakulásában. Az 1905-ben kirobbant dunántúli arató- és cselédsztrájkok nyilván magukban hordták - a hírek formájában hozzájuk eljuthatott - viharsarki mozgalmak keserű tapasztalatait, s ugyanakkor a sztrájkolok a városi munkásság megmozdulásának formáit is ismerhették és azok eredményességéről is lehetett tudomásuk. Véleményem szerint ezeket a kérdéseket érdemes lenne mikro-szinten megvizsgálni és részleteiben elemezni. Mindezekről pedig itt kellett megemlékeznünk Orosházán, amely nemcsak a Viharsarok agrármunkás-mozgalmainak egyik központja volt, hanem megalapítói révén - a legszebben és a legmélyebben szimbolizálja az Alföld és a Dunántúl soha meg nem szakadó kapcsolatát. Orosháza megalapítói a Tolna megyei Zombáról költöztek ide, és teremtették meg szorgalmas munkával a MSK 2. és 48. köt. adatai alapján végzett számítás. Részletesebb kifejtést lásd T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl iparának története a kapitalizmus idején Bp. 1985. 52