T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
A dunántúli arató- és cselédsztrájkok 1905-ben
letkezik. Együttműködik, egy célért harcol a sztrájkoló magyar, szlovák és délszláv agrárproletár s valamennyiüket az orosz forradalom újságokból megismert eseményeinek példamutatása lelkesíti. „Szinte puskaporos a levegő a szenvedélyek izzásától, a hangulat olyan, mintha a legelkeseredettebb forradalmát vívná a nép" - írta a Pécsi Napló. 21 „Csendőrséggel és katonasággal van megrakva Dombóvár környéke. Valamennyi uradalom munkásai és cselédei vagy sztrájkban állnak, vagy készen vannak arra, hogy a szerszámot letegyék - írja a Népszava. 22 Rémületesen nyomasztó csend üli meg a pusztákat. A vasút mentén mindenütt urasági kocsik várakoznak, hogy szeretettel beszállítsák a mentőangyalokat, a csendőr- és katonatiszteket az urasági kastélyokba." Csend van, de a csendben erő van. A Pécsi Napló tudósítója - csendőri fedezet mellett - megkérdezte a békésen pipázó aratókat, hogy mit szólnak ahhoz, hogy társaikat összelövöldözték? -„Csak addig lőnek, amíg hagyjuk magunkat, de aztán ...", válaszolta az egyik sztrájkoló. 23 Háború folyt, de az agrárproletárok seregének nem volt vezérkara. A vezetőnek hivatott munkásosztály pártja: a szociáldemokrata párt opportunista politikája magára hagyta, elárulta mozgalmukat. A kormány túlereje kezd felülkerekedni. Nagy erőt mozgósítottak a sztrájkolok ellen. A Tolna megyei közigazgatási bizottság jelentése szerint csak a tamási járásban 14 század katonaság és 141 csendőr portyázott és állomásozott a sztrájk időtartama alatt, a dombóvári járásban 5 század gyalogság és 75 főnyi csendőr, a simontornyai járásban 3 század gyalogság és 26 csendőr. 24 Somogy megyében az alispáni jelentés szerint - a csendőrlétszám felemelése mellett - 16 század katonaságot is igénybe kellett venni a sztrájk letörésére. 25 A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1905. évben. Budapest, 1906. 486-487. p. 1905. jún. 29. Népszava 1905. júl. 1. 1905. jún. 29. OL Miniszterelnöki 1905: 3676. Kaposvári Áll. Lt. 1905: 18046. alisp. 39
