T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
A dunántúli arató- és cselédsztrájkok 1905-ben
kon, hogy - amint ők hirdették : -„megmondják az uraságnak akaratukat" és énekelték: „Piros zászlónk, vörös zászlónk lobogtatja a szellő, Jer alája, jer alája te jogtalan szenvedő. " „Legyen kérges annak is a tenyere, aki miatt nincs a népnek kenyere." Az államhatalmi apparátus azonban már megmozdult a földbirtokos osztály védelmében. Katonaság táborozik a falvakban, csendőrség portyázik. Az úgynevezett nemzeti koalició magyar vezényszóért kardoskodó hívei most szívesen veszik igénybe a császári és királyi hadsereg tisztjeinek németnyelvű vezényletét. Ceruzával firkált jelentések mutatják, hogy a katonaság tisztjei háborúban érzik magukat és eszerint osztogatják parancsaikat. Az alispáni hivatal feltornyosuló aktacsomója is azt mutatja, hogy mennyire komolyan vette ezt a „háborút" az államhatalom helyi szervezete. A karhatalom mellett megindultak a földmüvelésügyi miniszter ún. tartalékmunkás telepéről a sztrájktörők vonatai. A hangulat azonban annyira forradalmi volt, hogy a szegény vidékekről toborzott, többnyire szlovák tartalékmunkásokat csak egy-egy század állig felfegyverzett katona kíséretében merték munkába állítani. - „Elől a szolgabíró halad - írja le ezt a munkába állítást a Pécsi Napló korabeli tudósítója - azután félszázad gyalogság, utánuk a tótok katonás rendben, csendőrök által körülvéve. A menetet újabb félszázad zárja be. A mezőre érve lóhátas gazdatiszt munkába állítja őket"" 14 Arra azonban nem számított az uralkodó osztály, hogy a várva várt tartalékmunkások is sztrájkba lépnek. Pedig így történt. Az alispán hamarosan jelenteni kénytelen a földművelési miniszternek, hogy az " idegen munkások közt megindult munkamegtagadás az előre haladást megnehezíti" E jelentés szerint 11 Tolna megyei pusztán sztrájkoltak az idegen munkások. 15 Nem voltak hajlandók agrárproletár társaik ellenében a földbirtokos érdekeit szolgálni. 13 Az aratók visszaemlékezéseit Pintér Endre ozorai tanító és Jáhn Ferenc nagykónyi isk. igazgató feljegyzései alapján közlöm. 14 Pécsi Napló 1905. júl. 6. 15 Szekszárdi Áll. Lt. 1905: 2607. Tamási főszolgabírói. 37
