T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Dunántúl népei a reformkorban, ahogyan azt a kortársak látták

XIX. Dunántúl népei a reformkorban, ahogyan azt a kortársak látták Mindig izgalmas és időszerű téma azt vizsgálni, hogy miként látta vagy ítélte meg ezt vagy azt a történeti problémát a kortárs? Ennél csak egy izgalmasabb kérdés van: miként látták ők, vagyis a kortársak egymást. Három forrást vizsgáltam meg, hogy megpróbáljam felidézni, bemutatni a kortársak szemével a reformkor elején Magyarországon élő népeket. Az egyik forrás a XIX. század elejének állapotáról ad hírt. Az osztrák hadsereg egyik mérnöke 1810 és 1812 között vetette papírra. Munkája titkos volt, s részt képezte az I. Ferenc által elrendelt II. katonai felmérésnek. Nem közönség számára készült tehát, de a szerző közvetlen élményei alapján alkotta meg ítéletét. Katonai szempontok irányították, s megállapításaiban sok volt a szubjektív tényező. Egy korlátja van: csupán Dunántúl népeiről ír, de azokról sok szempontból, bár csak egy nézőpontból: a katonaság érdekeit szem előtt tartva.

1 A másik forrás már közönségnek készült. írója Csaplovics, aki keresztnevét hol Johannák, hol Jánosnak írta, de újabban, a Széchenyi könyvtárban már Jan-ra javították keresztnevét a katalógus cédulákon. A Felvidéken, a mai Szlovákia területén született 1780-ban és Bécsben hunyt el 1847-ben. A magyar írók életét számontartó Szinnyei József szerint ügyvéd volt és jószágigazgató. Az egyik nagylexikon (Pallas) szerint történelmi és földrajzi író, a másik (Révai) szerint történeti, jogi s földrajzi író volt. MindenKriegsarchiv, Wien. Kartensammlung. K: VII. k. 116. E. - A hadmérnök leírását részletesebben feldolgoztam: T. Mérey Klára „Dunántúl népei a reformkor küszöbén egy hadmérnök szemével". In: Európa vonzásában. Szerk. Glatz Ferenc. Budapest, 1993. 129-137. 364