T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
Tolna városának települése a 18. században
volna hagyni. Még a História Domus későbbi írója is úgy emlékezett meg erről a földesúrról, mint aki kegyetlenül (crudeliter) bánt alattvalóival, amiért a felsőbb hatóság is megintette. Az e forrásra támaszkodó mü szerzője így írt erről: „Az új földesúr, mint valóságos pasa uralkodott a tolnaiak fölött". Pécsy a felsőbb hatóság által történt megintésre vezeti vissza azt, hogy Apponyi Lázár végül is megvált a tolnai uradalomtól és 1743-ban eladta azt Festetics Józsefnek. 40 A XVIII. század rendkívül bonyolult birtok jogviszonyainak ismeretében ez korántsem lehetett ennyire egyszerű. Egy földesúr „megsértődése" nyilván nem késztethette őt egy ekkora birtokról való lemondásra, hiszen - az 1742-ben készült leltár szerint a tolnai uradalomban jelentős számú „majorbéli szarvasmarhák", sertések, sőt szántóföldi gazdálkodásra mutató jelentékeny „majorbéli mobiliák" is voltak. 41 A történeti irodalomból ismerjük a Festetics család XVIII. században felfelé ívelő karrierjét. Festetics József, Tolna későbbi ura már 1719-ben felajánlotta a magyar kamarának, hogy hajlandó felfedni az un. lappangó fiskalitásokat (valamely kihalt család javainak királyi adomány nélkül való bírását Magyarországon), ha a bejelentett javak egyharmadát megkapja. A kamara azt a végzést hozta, hogy ezt megkaphatja, de csak 10 ezer forint értékhatárig, a további területre már meg kell alkudnia. Az ajánlattévő József katona volt, akiről tudjuk azt, hogy 1739-ben Wallis parancsnoksága alatt harcolt a török ellen. 1741ben Mária Terézia 20 ezer forint értékű fiskalitást adományozott neki úgy, hogy fiú ágának kihaltával ezt öccsének gyermekei is örökölhetik. Festetics József 1742-ben Tolna adományozását kérte a kamarától. 1742. március 8-án tartott ülésen olvasták fel ezt a kérelmet, amelyet az udvari kamara elnöke: gróf Dietrichstein maga javasolt a magyar kamarának. Ez a testület azonban úgy határozott, hogy Festetics József tábornok kérésével egyidejűleg veszik tárgyalás alá az akkor már gróf Apponyi Lázár kérelmét is, aki ugyancsak e birtoknak adományozását kérte. 39 Tolnai Plébánia, História Domus (1740. II. 17-n bejegyzettek). 40 PÉCSY 1896. 41 TML. Kammerer hagyaték. Apponyi Lázárnak a tolnai uradalom eladásával kapcsolatosan 1742-ben készített inventáriuma. /Regisztrálatlan.) 358
