T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
Tolna városának települése a 18. században
a különböző vallási meggyőződésű hívek egymás mellett élésének egyik igen nehéz időszaka is ezen a harcoktól szabdalt, kifosztott területen. Tolna a XVI. század második felétől, sőt még a XVII. században is hazánkban a reformáció egyik legfontosabb városa volt. Nemcsak azért, mert Sztáray Mihály, „a lutheri reformáció magyar úttörője" Tolnáról indult el, hanem azért is, mert még 1663-ban is arról volt nevezetes ez a város, hogy a kálvinistáknak híres latin iskolája működött ott, és ennek következtében lakosai közül sokan beszéltek latinul. 1 Ez a közösség azonban széttört, szétbomlott a háborús idők során. Ahogyan a törökök elhagyták ezt a területet, 1688-ban megjelentek Tolnán a ferencesek 17 , akiknek 1690-ben - Tolna egy későbbi plébánosának községtörténete szerint - már templomuk és zárdájuk is volt. 18 A szekszárdi anyakönyvben Fricsy Ádámnak sikerült megtalálnia páter Spaich Péter nevét 1715-ben, aki tolnai plébánosnak mondotta magát. Az öt nyelven beszélő ferencrendi szerzetes a XVIII. század elején Dunaföldváron is megfordult, ahol úttörő munkát végzett, akárcsak Tolnán, ahová később költözött. A másik ismert ferences barát Tolnán János Péter nevű volt, aki a plébánia második adminisztrátora lett. Később elhagyta a parochiát, betyárnak csapott fel és egy Vass István nevű tolnai legénnyel Erdélyben csatangolt. 19 Érdekes helyzetkép ez, amely kitűnően jellemzi ezt a kort. A tolnai plébánia ekkor még nem lehetett erős, talán nem is tekintették plébániának. Erre vall az, hogy a Nesselrode pécsi püspök által 1714-ben Pécsre összehívott zsinaton Tolna részéről nem jelent meg senki, noha Paks, Simontornya és Dunaföldvár plébániájának képviseletében egy-egy ferences szerzetes részt vett ezen a zsinaton. 20 FRICSY i. kézirat, továbbá: Heinrich Ottendorffs Reisebeschreibung, Wien, Kriegsarchiv. In: HERMANN Egyed 1943. 112. p. BRÜSTLE József 1880. IV. 717. p. PÉCSY József 1896. 14. p. FRICSY i. kézirat. Hivatkozik: TML. Közgyűlési jegyzőkönyv. KOLLER Josephus 1772-1812., 225-229. p. PÉTERRFY Carolus 1742. 415416. p. 351
