T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Tolna városának települése a 18. században

rában" került kiadásra. Még ugyanez év novemberében újból kiadták, változatlan szöveggel. Német nyelvű, ami arra mutat, hogy a betelepültek között sokan ezt a nyelvet beszélték. A nagyon nehezen olvasható szöveg szerint a földesúr megengedte a tolnaiaknak a kimérést, kivéve a borkimérést, amelynek jogát (mint regálét) magának tartotta fent. A hús kimérése fél éven át a tolnaiakat illette. A kézművesek adóját házuk után évi 1 ft 30 krajcárban szabta meg (egy forint 60 krajcárból állt). Ahol a házban több család lakott, ott „proportione" 45 krajcárt kellett még fizetni. A vonós állatok után (ökröt, lovat és szamarat említ a szöveg) darabonként 30 krajcár volt a taksa. A termény után tized és kilenced járt" („ Wie Landes brauchig ist), s a földesúr fenntartott magának a jogot arra, hogy ha növekszik az állatállomány, akkor az un. kis dézsmát (Klein Zehnet) is beszedje jobbágyaitól. A robotmegváltást ekkor egy összegben kívánta, és ezt 45 forintban állapította meg, amelyet a polgárság közösen fizetett, egymás között vetett ki és szedett be. Roppant érdekes és fontos pontja volt ennek a contractusnak az, hogy a földesúr engedélyezte a reformátusoknak vagy kálvinistáknak a letelepedést „amíg békésen viselik magukat", de ugyanakkor kiköti, hogy semmilyen szertartást nem végezhetnek, és nótáriust sem szabad a nem katolikus vallásúak köréből választani. E contractus utolsó pontja szerint ez év januárjában a lakosok külön könyörögtek a földesúrnak, hogy mivel sok katona megy át településükön és sok ott is tartózkodik, ezért az un. Fokon végzett halászatból a harmadrész maradhasson meg nekik. A föl1 9 desúr kivételesen megengedi, hogy a harmadrészt megkaphassák. A két földesúr magas rangú katonatiszt volt és hivatását állandóan gyakorolta, így meglehetősen ritkán látogattak el a frissen szerzett birtokra. Amikor azonban Tolnán jártak, akkor a tolnaiak küldöttsége rendszerint megjelent előttük és egy-egy fontos kérdésben intézkedést kért. 1721-ben kelt az a magyar nyelvre is lefordított „levél", amelyet gróf Wallis György Olivér; a császár és király „komornyikja", mezei generális ... egy gyalogos regement óbestere... Tolna örökös földesura a tolnaiak kérelmére rendjéről intézkedett. Eszerint Szent György napján adott ki, s amelyben a OL, Festetics lt. III. A. 66. 346