T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Be- és kitelepítések Közép-Európában a török uralom után gazdasági szempontból (1699-1815)

részt a kongresszuson. Az olvasó szerencséjére a kolozsvári szerző kibővítette előadásának akkori szövegét, és az egyébként is érdekes téma ezáltal még gazdagabb lett. A szünet előtti utolsó előadás esettanulmánynak is tekint­hető, de ugyanakkor gazdasági életünknek igen fontos ágára, az erdészettörténetre vonatkozólag hozott új és fontos adatokat. Ma­gyar Eszter (Gödöllő, Agrártudományi Egyetem) a Dunakanyarban letelepült németségnek az ottani erdőségekkel való kapcsolatát, az „erdőélésf mutatta be nagyon szemléletes példákkal. A szerző - a hazai erdőségek történetének ismert kutatója - olyan adatokat tárt a hallgatóság elé, amelyek a nemzetközi erdészettörténet számára is érdekesek lehetnek. A négy előadást követő szünet alkalmat adott az egyéni gondolatok kicserélésére. A hallgatóság köréből sokan elkérték a kitett rövid összefoglalásokat, táblázatokat. Ekkor derült ki, noha a nyugati történetírás érdekelt képviselői elzárkóztak az előadások tartása elől, érdeklődő közönségként a magánbeszélgetésekben igen aktívnak mutatkoztak. A szünet utáni első előadás ugyancsak esettanulmánynak tekinthető. T. Mérey Klára (Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs) a külföldről betelepült kézmüiparosok munkásságának hatá­sát vizsgálta Magyarország délnyugati részén (pontosabban a Ke­let-Dunántúlon) a XVIII. század végének gazdasági életére. Arra kívánt rámutatni, hogy az új betelepültek mivel gazdagították a hazai ipart, és hogyan mozdították elő fejlődését. Az alábbiakban közzétett tanulmány előadásának bővített formája, hiszen a 15 per­ces időkeretbe nem fértek be azok a részletes elemzések, amelyeket a hazai olvasó egy ilyen témájú referátumtól joggal elvárhat. Hasonló volt a célja Fülöp Éva Mária (Budapest, Mezőgaz­dasági Múzeum) referátumának, aki egy dunántúli uradalom német telepeseinek gazdálkodását mutatta be a XVIII. század közepén. Ez a tanulmány - mint azt az olvasó látni fogja - mintegy nagyítón át mutatja be egy kisebb német közösség új növényeket és mezőgaz­dasági módszereket „áttelepítő" gazdálkodását. Ahogyan a víz­csepp kicsiben visszatükrözi az egész tengert, ez a „minta!' is jó összefoglalását adja a „makróban" lezajlott gazdasági események­nek. 323

Next

/
Oldalképek
Tartalom