T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A bosnyák ferences misszió szerepe Tolna XVIII. századi újratelepítésében és a ferences rend kisugárzása ugyanott a század végén

1714-ben Pécsett összehívott egyházmegyei zsinaton Tolna részéről senki sem jelent meg, noha tudjuk, hogy 1688 óta laktak Tolnán a római katolikus vallásnak igehirdetői és papjai, a Boszniából felköltözött ferencesek.

1 Hogyan is kerültek fel - már ilyen korai időpontban - a ferencesek bosnyák földről Tolnára? A rend történetéből tudjuk, hogy a bosnyák ferencesekben még a török uralom előtt megvolt a készség arra, hogy magyar rendtársaikkal közelebbi kapcsolatot építsenek ki, de ezt eleinte a pápa nem engedélyezte, utóbb pedig a török nem akarta megtűrni, hogy az ő birodalmában olyanok is lehessenek, akiknek feljebbvalója más országban lakik. A török uralma alá került bosnyák területen élő ferencesek aztán külön rendtartományt alkottak, s ennek neve: Provincia Bosnae Argentínáé lett. Az utóbbi nevet a szrebrenicai argentum-ot, ezüstöt jelentő kolostorról kapta.

2 Ennek a rendtartománynak szerzetesei is sokat szenvedtek a gyaurokat lenéző, olykor üldöző török uralom alatt, de utóbb a török már megtűrte őket, mert saját derviseikhez hasonlónak találta külsejüket. A ferencesek mindig a szegények vigasztalói voltak. E provincia szerzetesei jöttek fel a Dunán, s ők voltak az elsők, akik e terület elhagyott, szenvedő lakóinak katolikus lelkészei lettek. Az első, Dél-Dunántúlra betelepülő un. bosznita szerzetes a török uralom alól felszabadult Szrebrenicza kolostorból nem kis szerencsével megmenekült két szerzetes egyike volt, aki 1686-ban érkezett Mohácsra. Két évvel később, 1688-ban már Tolnán is megjelent e rendtartomány egy tagja. Az eddigi történeti kutatás szerint a legelső tolnai barát: Czipricz György páter volt, aki 1697BRÜSZTLE József: Recensio Universi Cleri Dioecensis QuinqueEcclesiensis. Quinqueecclesiis, 1880. IV. 717. p. FRICSY Ádám: A tolnai barátok száz éve. 1688-1788. Kézirat a Tolnai megyei Levéltárban. Szekszárd, 1971. KARÁCSON János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711ig. Bp. 1922.

1. 349-372. p. UNYI Bernardin: A mohácsi ferencesek története. Gyöngyös, 1943. 20-21. p. (P. Jankovich József rendi történetíró Gyöngyösi Ferences Levéltárban őrzött kéziratára hivatkozik, melynek címe: De conventu Mohacsiensi Liber Archivalis. 265.) 310