T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A Dél-Dunántúl településhálózatának változásai (1914-1950)

zséget 1940. január elején feloszlatták, és területének zömét Tamási kapta meg. Jelentékeny részeket kapott még 9 község, melyek közül több nem is a Tamási járáshoz tartozott.

78 A Tolna megyei uradalmi községek rendezése közigazgatási és szociális szempontból is jelentős volt, mert a lakosok gyorsabban jutottak a közigazgatáshoz, és több pénz jutott szociális, kulturális és egyéb községi szükségletek kielégítésére. Ez pedig igen fontos volt a települések belső élete és egymáshoz való viszonya szempontjából egyaránt. Ezeknek az un. eszmei községeknek a megszűnése volt az egyik legfontosabb esemény, amivel a régi feudális kori elzárkózás már feloszlott, és lehetőség nyílt a településeken belül is a modern kor vívmányainak bevezetésére, az áruk és a gondolatok szabad áramlására. A településhálózathoz kötődő másik fontos probléma a tényleges hálózat számszerű áttekintése. Az alábbiakban táblázatba foglaltuk legfontosabb adatait abból az időből, amikor már a békediktátum okozta országos méretű sokk és a világgazdasági válság hazánkban is romboló hatása után viszonylag stabilnak tekinthető állapot alakult ki. 1. Táblázat Települések és lakóik a Dél-Dunántúlon 1937-ben Megnevezés Baranya m. [ Somogy m. | Tolna m. | Zala m. | Dél-Dunántúl Megnevezés Lakosság Száma % Száma fő % Száma fő % Száma fő % Száma fő % T .hat. város 61663 20 61663 5 Megyei város 17369 5 32715 8 14278 5 44380 12 108743 8 Nagyközs. 33818 11 90659 24 229750 85 64756 18 418983 31 Kisk. 198638 64 262261 68 25337 10 256167 70 742403 56 Ossz. 311488 100 385635 100 269366 100 365303 100 1331792 100 Uo. 14-15. p. Magyarország helységnévtára 1937. Szerk.: M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, é. n. 295