T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A Dél-Dunántúl településhálózatának változásai (1914-1950)

Ezt követően született meg az 1924. évi VII. te. a földreformról, amely némileg kiterjesztette a házhelyhez és földhöz juthatok körét, de a kiosztás mértéke átlagosan alig volt több 1,5 kat. holdnál.

71 Lényeges változás tehát a kisközségek, falvak helyzetében nem történt. Noha voltak helyenként közigazgatási változások, községösszevonás és önállósulás egyaránt, de ezek a településszerkezet alapvető stabilitását nem változtatták meg. A településhálózaton belül mégis történtek lényeges változások az egyes települések arculatán. Térjünk ki e vonatkozásban az un. eszmei uradalmi községek kérdésére. Területünkön, különösen Tolna megyében ez eléggé gyakori jelenség volt, mégis az 1930-as években azok célszerűtlen szerkezete lassan „alkonyukat" okozta. így történt pl. Szemcséd esetében (Tolna megye), amely két különálló határrészből állt, és ennek az uradalmi községnek jegyzője Felsőireggel összeépült utcasoron lakott, s innen intézte a község ügyeit. 1912-ben a község uradalmi jellege némileg csökkent, mert a határból 9000 hold már nem egy birtokos kezén volt. 1925-ben 7476 kat. hold volt itt három nagybirtokos kezén. Az 1930-as években Kornfeld Móric bárónak volt már csak itt 3434 kat. holdat kitevő nagybirtoka úgy, hogy a község 1938-ban megszűnt. Egy része Felsőireghez, a másik, külső területe pedig a szomszédos Tamási községhez került. Az ugyancsak Tolna megyében fekvő Dőrypatlan község a főképp a Dőryek tulajdonában lévő 10 önálló pusztából alakult, és lényegében három egymással össze nem függő részből állt. A község uradalmi jellege parcellázások és kisbirtokosok betelepedése révén lassan elhomályosult. 1912-ben a 9038 kat. holdat kitevő határból 8000-en felüli birtok két nagy- és több középbirtokos kezén volt. A 103531/1936. BM. rendelettel az egész községet meg71 Gunst i. m. 383. p. Hivatkozik Kerék Mihály: A magyar földkérdés Budapest, 1939. c. müvére, és Buday Barna: A földreform eredményei. Köztelek. 1930. 6. sz. 60. p. 72 Hajdú Zoltán: Településhálózat és közigazgatási területszervezés a DélDunántúlon. Budapest. 1987. 58. és köv. p. 292