T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A település hálózat változása és ennek okai a Dél-Dunántúlon (1850-1914)

helye kisközségi státusban volt (Letenye, Nova, Pacsa), 1500 főnél több lakossal. E három járás közül csak a pacsaiban találunk két nagyközséget, a másik kettő csupa kisközségből, valóban aprófaluból állt 1910-ben.

47 Tolna megye kivételével tehát ezen a területen a kisközségek alkották a településhálózat gerincét, úgy tűnik, ezek őrizték változtathatatlanságát. Alábbi táblázatunk is ezt támasztja alá: 4. táblázat A népesség megoszlása Dél-Dunántúlonl910-beri Megye Település-típusok Megye Törv hat. Jogú város R. tanácsú város Nagyközség Kisközség Összesen Baranya fő 49822 61897 240759 352478 % 14 18 68 100 Somogy fő % 24124 53395 288442 365961 Somogy fő % 7 14 79 100 Tolna fő % 14947 221255 31057 267259 Tolna fő % 6 83 11 100 Zala fő % 37368 69805 359160 466333 Zala fő % 8 15 77 100 D-D. túl fő % 49822 76439 406352 919418 1452031 D-D. túl fő % 3 5 28 64 100 Ezek az adatok - a számokkal - konkrétan is igazolják a fenti állításunkat. Ugyanerre az eredményre jutott - más irányban végzett számításokkal, közgazdasági mutatók bevonásával - Tóth Tibor is, aki azt hangsúlyozta, hogy a falusias térség „ a maga önszabályozó és történeti kereteinek érintetlenül hagyásával" állandóan átrendeződő társadalmi és gazdasági rendszer.

49 A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára. 1913. c. munka adatai alapján végzett számítás. A fenti munka adatai alapján készített összeállítás. Itt jegyzem meg, hogy a külterületi lakott helyek mindenütt beépültek a települések adataiba. A kisközségek lakosságszámát a város és a nagyközség összesített adatainak az öszszes lélekszámból történő kivonása útján kaptuk. Tóth Tibor: Aprófalvak - a falvak - településhálózat. Zalaegerszeg. 1987. 94.p. 281