T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

200 éves a Simontornyai Bőrgyár

Az új jövevények „titkai", receptjei nyomán számos új eljá­rást vezettek be és alkalmaztak a gyárban. A velour borjú készítése Grothe német mester nevéhez fűződik, akinek eljárását Lampel mérnök tökéletesítette. Kohn Sándor a gárés cserzésnek elnevezett eljárással nagyon jó minőségű bőrt állított elő. 1933 tavaszán Mokr német tímár szürke velourt, Holl pedig a boxból kiválogatott bő­rökből színes nubukot készített. Mindketten a német Dött és Reinhardt cég alkalmazottai voltak, s onnan hozott titkos receptje­ikkel kibővítették a gyár bőrféleségeinek választékát. Lampel és Mitzger mérnökök további kísérleteikkel segítették elő a bőr minő­ségének javítását. A cég tanácsadókat is alkalmazott. Dr. Bathig, a BASF uta­zó vegyésze kész eljárást hozott, dr. Arnoldy holland bőrvegyész rendszeresen szaktanácsokat adott stb. 75 A termelés és a gyártmányszerkezet bővülését azonnal re­gisztrálta és kihasználta a gyár kereskedelmi részlege. 1930-ban már fióktelepe volt a simontornyai bőrgyárnak Bécsben, ahol bi­zományi megállapodást kötött Philip Braun ottani bőrbizományos céggel, és állandó raktárát tartott fenn. A kereskedelmi ügyeket intéző ügyvezető igazgató, Singer Dezső, rendszeresen utazott Nyugat-Európába és 1930-ban - a szaklap értesülése szerint ­Bécsben és Londonban is sikerült cipőgyárosokkal és bőrkereske­dőkkel nagyobb eladásokat lebonyolítania. 76 A kereskedelmi vonal megerősödésével több hasznos és értékes újításról is értesülünk. „Színes bőrök mintakártyája" keltett szenzációt a bőrkereskedők körében, amelyben a Fried-gyár 12 színárnyalatban mutatta be boxcalf (borjúbox) és ugyancsak 12 színárnyalatban nacocalf készítményeit, megjelölve minden egyes színnek a számát is. így azután elegendő volt, ha a megrendelő a megfelelő szín számát feltüntette, s akkor máris szállíthatták a ki­választott színű bőrt. A Fried-bőrgyár ekkor már különböző divat­színű naco, csikó- és lósevrót is raktáron tartott, és megrendelésre Küzdy i. m. Ebben a kéziratban több konkrét eljárás kitűnő leírását is megta­láljuk, mely technikatörténeti szempontból különleges érdekességgel bír. - Itt jegyzem meg, hogy a borjúbőrből krómcserzéssel készült un. antilopcipők anyagát, ha a bőr színoldala van csiszolva, nubuknak, ha a húsoldala, akkor velournak nevezték a bőriparban. Magyar Bőripar, 1930. január 18. 6. p. 241

Next

/
Oldalképek
Tartalom