T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
200 éves a Simontornyai Bőrgyár
Két évvel később egy ipari címtár szerint a bőrgyár 40 LE-s gépparkkal és 30 munkással üzemelt. Árukínálata: „fekete, barna és sima fehér bőrök, sima és barna borjúbőrök, szíjbőrök, egyszer és háromszor ültetett talpbőrök, vachébőrök, crouponok, chromcserzésű marha- és borjúbőrök.' Ebből az árukínálatból már látható, hogy a simontornyai gyár lépést tartott a bőripar fejlődésével. 1896-ban még csupán „fekete és barna tehénbőr és borjúbőr, valamint egyszer ültetett talpak" előállításáról tudósítanak a Magyarország ezeréves fennállásának tiszteletére rendezett kiállítás alkalmával, 46 s ehhez képest 1912-re jócskán megnőtt a gyárban előállított áruféleségek köre. A gyár tehát helyt tudott állni a bőripar „átváltozásának" legnehezebb időszakában. S ez nemcsak a gyár árukínálata bővülésében mutatkozott meg, hanem felszereltségének modernizálódásában is. Lépést tartott a technikai haladással. Az 1886-ban beszerzett első, hat lóerős, egyhengeres gép után, (amely gubacslisztőrlésre és vízszivattyúzásra szolgált) újabb munkagépek beszerzésére is sor került. 1890-ben egy Union rendszerű hasítógép, egy táblás taszítógép és egy négy lóerős gőzgép, majd hamarosan egy 45 lóerős gőzgép bővítette a gyár gépállományát. Egy újonnan épült szárnyban ekkor már 40 cseres kád és 11 ültető kád volt. A technológia fejlődését is figyelemmel kísérték. Fried Vilmos két fia közül Pál külföldre utazott, hogy a növényi cserzés modern formáját elsajátítsa, Imre pedig a krómbőrgyártást tanulmányozta. 1907-től Freibergben a Deutsche Gerberschule-ba járt (tímáriskola), ahol a krómgyártás alapelemeire oktatták a tanulókat. Tanulmányai befejezése után a gyárban végzett kísérleteket, amelyek már-már eredményhez vezettek. A világháború kitörése azonban elodázta a krómcserzésü bőrök gyártásának megindulását. Pedig ekkor már beszereztek néhány fontos munkagépet is erre a célra. Hazai Ipari Beszerzési Források. (Szerk. és kiad.: M. kir. kereskedelmi miniszter.) Bp., 1912. 129. p. - Croupon vagy krupon a hátrészt jelentette. Magyar Bőripar, 1896. 15. sz. máj. 20. 128. p. 228
