T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
200 éves a Simontornyai Bőrgyár
A készbőrök behozatalát 1896-tól jelentősen felemelt vámmal próbálták megakadályozni (8 Ft-ról 20 Ft-ra emelték a vámot), de a cser- és tölgyfakivonattal cserzett olcsó bivalyhátbőrből készült amerikai talpbőrök még így is versenyképesek maradtak a hazai piacon. Minőségben ugyan elmaradtak a hazai gyárakban készült, háromszor ültetett talpbőrök mögött, de olcsóságuk ellensúlyozta ezt. A felsőbőr-kikészítésben ugyanez volt a helyzet: a zsírozott barkás bőröket egyre jobban kiszorították a sima bőrök, amelyek gyorsabban elkészültek és olcsóbbak voltak. „így haladunk és haladjunk tovább is éber figyelemmel a kor igényei iránt" - írta a bőripar jelenét is áttekintő cikkében Fried Vilmos, 33 aki nemcsak meglátta a követendő utat, de rá is lépett arra. A simontornyai tímármühelyben 1886-ban állították fel az első stabil gőzgépet, s ettől kezdődően számíthatjuk az üzem gyárrá alakulását. Kezdetben alacsony munkáslétszámmal dolgozott, hiszen az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás alkalmával még nem sorolhatták a 20-nál több munkást foglalkoztató nagyvállalatok közé. De a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarában már ezekben az években is hallatja hangját. A Fried Bernát és Fiai simontornyai bőrgyáros cég a kamarához intézett hivatalos jelentésében 1890ben a bőripar üzlet „legszomorúbb képét" mutatja be. Az az évi rossz termés miatt az áru értékesítésével kapcsolatban nehézségek támadtak, s ezeket a nehézségeket nemcsak az okozta, hogy kevesebb volt a vásárló, hanem az is, hogy az elszegényedett lakosság kevesebb húst evett, és így a bőr is kevesebb volt. Ebből a megjegyzésből az is kiviláglik, hogy ebben az időben a simontornyai gyár még elsősorban a környékre épített, mint piacra és mint nyersanyagtermelőre egyaránt. Hasonló panaszokat tár elénk az 1891. évi jelentés is, amelyben a simontornyai gyár tulajdonosai nyomatékosan kérték a kormány, illetőleg a földművelésügyi minisztérium segítségét annak eléréséhez, hogy a bőrökre a gazdák ne süttessenek ismertető bélyegzőt, mert ezzel a bőr egyik legértékesebb részét teszik haszUo. 1896. 18.sz.jul.20 . A bőrgyár története. 6. p. - A magyar korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. Bp., 1893. II. rész. 470. p. 224
