T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
Szigetvár a kapitalizmus kezdetén
uradalom meggátolta Szigetvár communitását a bor-, a pálinka- és a sörmérés jogának gyakorlásában. Figyelemre méltó, hogy az úrbéri perre éppen akkor került sor, amikor a reformországgyülésen a jobbágy szolgáltatások rendezése került az érdeklődés homlokterébe. Czindery László ekkor Somogy megye egyik követeként - maga is részt vett az országgyűlés tanácskozásain, és ott a legelő elválasztás kérdéséhez szólt hozzá, sürgetve a földesúri és a jobbágyok által használt legelő- és erdőterület teljes elválasztását. Tudnunk kell, hogy Czindery birtokain már az 1830-40-es években takarmánytermesztéssel egybekapcsolt váltógazdasággal kísérletezett, és amellett a lótenyésztésben is jeleskedett. Az országos politikában is ezeket az elképzeléseit próbálta érvényesíteni, amikor - a korszerű gazdálkodás előmozdítása érdekében - a birtokok elválasztását szorgalmazta. 7 Más oldalról viszont Szigetvár mezőváros lakosai is igen érzékenyen reagáltak minden politikai megmozdulásra, eseményre, a reformkor haladó elgondolásaira. Minthogy már az előzményekből sejtették, hogy a birtokelválasztás során keményen harcolniuk kell jogaikért, fölkészültek erre a harcra. 1846-ban Festetics Lajosnak egy 1782. november 13-án kelt levelét hitelesítette a város, amely szerint a földesúr azért nem adott a „szigeti rác papnak sessionális fundust", mert Szigetváros „contractus alatt van", ahol „az adás-vevés szabad", „Szigetvárt az volt eddig az szokás - hangzik a szöveg - ha ki mit magának vett, azt bírta" Az árendát is „in Communi" fizették az uraságnak. 8 Ezzel az irattal a szigetváriak azt kívánták bizonyítani amit egyébként a per egész ideje alatt is hangoztattak -, hogy Szigetvár „tractatus" szerint „kezelt" város volt 1768-tól kezdődően, így az összesítő és legelőelkülönítő per, - amelyet az uradalom ellene indított, -jogtalan. A földesúr ügyvéde - ezzel szemben - azzal érvelt, hogy Szigetváron a házak - minthogy a külső és belső fundusuk „szabad 6 SmL. Regulatio urbarialis, Szigetvár (1826); Uo. Somssich Mikéi lt. 1826. és 1827. évi levelek. - Országos Levéltár (továbbiakban: OL) Helytartótanácsi Levéltár. Departamentum urbariale 1827. F: 81, P: 1-11; Uo. 1826. F: 260. 7 Ballagi Géza: A magyar állam megalakítása (1815-1848). A Magyar Nemzet Története. Szerk.: Szilágyi Sándor. IX. köt. Bp. 1897. 323. p. 8 SmL. Úrbéri perek. Szigetvár. 199
