T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A kézművesek hierarchiája és kereseti viszonyai Dél-Dunántúl két vegyes lakosságú mezővárosában a 18. század végén

ván. - Mohácson mind a hét szabó csak mesterségéből élt, tehát sem földje, sem telki része nem volt. Ehhez az iparághoz tartozik még az a két szűrszabó is, akiket Mohácson találunk, s akiknek műhelyében két segéd is dolgozott. E mesterek magyarok voltak, Magyarországon tanultak, mindketten jól dolgoztak és közepes szinten éltek. Céhtagok, saját házukban laknak és csupán mesterségükből élnek. A ruházati iparral rokon iparág a szövés-fonás, modern nevén a textilipar. Ennek legfontosabb mestere volt akkor a takács. Tolnán 23 takácsmestert jegyeztek fel, akik 11 legényt és 4 inast foglalkoztattak. Mohácson öt takácsmester élt ekkor, akiknél 1 legény és 4 inas dolgozott. Minősítésük Tolnán Mohácson Tolnán Mohácson Jól dolgozott 10 5 Jól élt 21 Közepesen dolgozott 12 Közepesen élt 1 2 Gyengén dolgozott Gyengén élt 3 Nem minősített 1 Nem minősített 1 Összesen: 23 5 23 5 A nem minősített mester öreg, aki műhelyét átadta fiának, akinek házában él. A helybeli céh mestere. Feltűnő az- az eltérés, amely Tolnán a takácsok munkájának és életszínvonalának minősítése között fennáll. Ezt azonnal megmagyarázza az, hogy Tolnán a takácsok nemcsak munkájukból éltek. 18 takácsmesternek volt nyolcad telke, és egynek 2/8-ad úrbéri telke. Ezek után természetesen adóztak is. Feljegyeztek még egy öreg mestert, aki sógora házában élt, s egy másik takács apósa házában lakott. Egyik takács pedig nemrég érkezett az Imperiumból, s mesterségén kívül kézi munkából szerezte a kenyérre valót. Ez utóbbi saját házában élt és inquilinusként adózott. Mindannyian a helybeli takács céh tagjai voltak. Mohácson az öt takácsmester csupán mesterségéből élt, közülük kettő saját házban, a másik három bérleményben lakott. E takácsok közül csak ketten voltak céhtagok, hárman céhen kívül dolgoztak. 188