T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Az úrbéri birtokrendezések hatása a Somogy megyei települések alakulására az önkényuralom idején

korszerű gazdaságot kialakítani - hamarosan túladott somogyi birtokain.

43 A mezőgazdaság hanyatlásáról az úrbéri perek közvetett hírt adnak. De logikusan is következik a hanyatlás, ha a gazdaságot érintő néhány fejlemény elszórt adataira is utalunk. 1852-ben a megye különböző pontjain felütötte fejét a burgonyavész. 44 1855ben kolera söpört végig a megyében. 45 A birtokrendezések során egy-egy helység határában olykor több éven át vitás volt a területek birtoka, ezeket a földeket nem trágyázták, csak kiuzsorázták. Az erdei legelők fa nélküli berekké, kiszikkadt vagy mocsaras területté változtak. A mezőgazdaságon belüli ágazati megoszlás is feltétlenül változáson ment át, hiszen a legelők újra elosztása révén több állattartásból élő falu állatállománya szükségszerűen visszafejlődött. Mindezek ismeretében nem tűnhet túlzásnak előttünk az a vezércikk, amelyet 1866 augusztusában „Elszegényedésünk jelei" címen Roboz írt a Somogy c. hetilapban. A kortárs újságíró - még a kiegyezés előtt - rámutatott arra, hogy 1848 után közvetlenül a somogyi parasztgazda - akit ekkor „polgárnak" neveztek - szépen instruálta gazdaságát, címeres ökrök, tinók és csikók jártak ki udvarából és szőleikben egyre szaporodtak a lucernások. Több gazdaságban volt már Vidacs- és Farkas-féle eke. Az ólakban híztak a sertések. - 1866-ban kecskenyájak és szamárcsordák húznak ki a falvakból hajnalonként, nem egy helyen a telkes gazda egy lóval szántott, a vastengelyes kocsik fantengelyessé változtak. Alig másfél évtized alatt tönkrementek a községek. Roboz ezt Bruck és Bach báró „ s hozzá hasonló státus férfiak" kormányzásának tudja be, akik „a népet minden anyagi segélytől megfosztják" . Nyilvánvaló, hogy az előbb vázolt anyagi leromlásban ezen időszak politikájának is igen nagy része volt. De jelentős része volt ebben azoknak az úrbéri birtokrendezéseknek is, amelyek során a földesúr úgy érezte, joga van a jobbik rész megválasztásához még akkor is, ha ez a lépése igazságtalan, sőt a jobbágyokkal szemben jogtalan is volt. Jellemző erre a ma43 Vö. Somogy vármegye 33-179. p. 44 SmL. Megyei főnökség 1852/B. 8787., 7748., 7734. sz. 45 Somogy vármegye 33-179. p. 46 Somogy, 1866. augusztus 14. 24.sz. 1-2. p. 174