T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Az úrbéri birtokrendezések hatása a Somogy megyei települések alakulására az önkényuralom idején

szerint Szigetvár időleges gazdasági hanyatlásának döntő oka éppen elhúzódó úrbéri perében keresendő. Már az egyszer úrbérileg rendezett települések, a reformkorban már szétválasztott legelők újrafelosztása gyűlölet magvát hintette el a falvakban. Nyílt ellenállásban kirobbant ellentéteket okozott az évtizedek óta birtokolt maradványföldek és irtásföldek elvétele is. De különösen súlyosan érintette a falvak parasztságának életét a birtokrendezéseknek rovásukra történt végrehajtása. A mérésekkel kapcsolatos csalárd visszaéléseket még a kataszteri előadó is észrevette, és jelentette a bécsi földkataszteri főigazgatóságnak 1860-ban. E jelentés szerint Somogy megyében Pusztakovácsiban 500, Nagygombán 150, Szilben 305 holddal károsították megmérés útján-a volt jobbágyokat.

27 Szigetvár mezővárosban az említett visszaéléseket még tetézte, hogy olyan rétdarabokat jutattak nekik, ahová „ elfelejtettek" útról gondoskodni, s így - mint a lakosok írták - „a lekaszált és összerakott szénáinkat fenyegeti, hogy víz viszi el." S ez a panasz nem volt egyedülálló a megyében, a kazsokiak ugyancsak a „ betakarodásra" elégtelen utak miatt panaszkodtak. S hasonló volt a helyzet Karádon, a veszprémi püspökség birtokán, ahol nemcsak a rossz és hasznavehetetlen csereföldek miatt panaszkodtak a volt jobbágyok, hanem az is előfordult, hogy valaki szántóföldjét két külön dűlőben kapta meg, melyek egymástól távol estek. Többek szérűskertjét, ahol épületeik és gyümölcsfáik voltak, más számára mérték ki. A kapott rétek nádassal borítottak, s az uradalom nem volt hajlandó azt kitisztíttatni. A használhatatlan földekre még dűlőutak sem vezettek. Hasonlóképp a paraszti gazdálkodás akadályozását jelentik a polányiak, akik 1859 októberében ismételten panaszolták, hogy a földesúr tisztje eltiltotta nékik az országútra való kijárást, noha enélkül nem „takarodhatnak" és földjeiket trágyával sem javíthatLásd: T. Mérey Klára: Szigetvár a kapitalizmus kezdetén. Kézirat a Zselici dolgozatok szerkesztőjénél. Hivatkozásokat lásd ott. Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 18491867. Bp. 1959. 133. Sz. Pechmann Ede ezredes jelentése a bécsi földkataszteri főigazgatóságnak. Cs. kir. Összpontosított Helytartósági Levéltár 1860. XI. 5182. SmL. Úrbéri perek. Szigetvár, Kazsok, Karád. 168