T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
Az úrbéri birtokrendezések hatása a Somogy megyei települések alakulására az önkényuralom idején
olykor a volt nemesi birtokoknak is súlyos károkat okozott az úrbéri birtokrendezés. Milyen volt mégis az arány ebben a nagy perben, s kinek az oldalán volt a nagyobb hátrány? Ha most a másik oldal, a volt jobbágyság oldaláról közelítjük meg az úrbéri birtokrendezéseket, s azok eseménytörténetét időrendi sorrendbe próbáljuk állítani: érdekes kép bontakozik ki előttünk. 1850-ben, tehát közvetlenül a forradalom és a szabadságharc kegyetlen leveretése után, az úrbéri peres iratokban nagyon kevés „mozgás"-sa\ találkozunk. Egy birtokhitelesítés (Főnyed), néhány jobbágy sérelem (Porrogszentkirályon a közös háztartásban élő testvérek megadóztatása, Kaposkeresztúron a birtokbecsü, Sávályon pedig a perrel kapcsolatos észrevételek) kerül említésre, s ekkor zárják le a gr. Somssich felperessége alatt Aracson, Babocsán és Patosfán folyó úrbéri pert is. A több közbirtokos kezén lévő Buzsák, a Széchenyi-birtokban lévő Kőröshegy, továbbá a gr. Batthyány család tulajdonában lévő Igal részbirtokán befejezik azt a birtokpert, amelynek döntése még a szabadságharc előtt született. Horváth Sándor beleznai birtokán 1850-ben jött létre egyezség. 19 A következő esztendőkben megélénkülnek az úrbéri birtokperek, különösen 1856-ban, amikor a legelő- és erdőelkülönözés érdekében „hivatalból" indítottak pert minden településben. Több helyen ezt tagosítással kötötték össze, másutt csupán a legelő- és erdőelkülönítést tárgyalták meg. Ebből az úrbéri anyagból csupán a legfontosabb csomópontokat emeljük ki, amelyek jellemzőek voltak egyrészt a korra, másrészt a helyzetre. E pereknek az a része volt leginkább „ húsba vágó", és éppen ezért a legnagyobb hatású, amely a kuriális zselléreket érintette. Megyénkben ennek a rétegnek nemcsak a száma volt jelentős, de már eleve voltak olyan települések is, amelyeken szerződéses zsellérek laktak, akiknek külön kellett harcolniuk jogaik elismertetéséért. Volt község, amely kiharcolta úrbéres zsellérré nyilváníttatását (Ecseny 1860-ban, 131 házas zsellér élt itt, és Csömend, ahol 1860-ban kelt legfelsőbb bírósági ítélet 29 zsellért érintett.). Uo. Úrbéri peres anyag alapján. 165
