T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Előadás Szigetváron

zővárosok is voltak. Baranya megyében 20, Somogy területén 24 mezőváros volt a Hunyadiak korában, vagyis az 1400-as évek kö­zepén. 1566 és 1600 között e mezővárosok többsége faluvá vagy pusztává süllyedt és Somogy megyében két évszázaddal a török uralom után tudott csak város alakulni, egészen a kapitalizmus ki­bontakozásáig Somogy „városfalán" megye maradt. Nemcsak városai tűntek el azonban ennek a vidéknek, de arculata is megváltozott. A középkori Somogy területén - az okle­veles anyagból kitetszően - a lakosság fő foglalkozása a földmű­velés, az állattenyésztés és a szőlőművelés volt. A Hunyadiak ko­rában sok település volt a megye területén, s a királyi kanászok nagy száma utal arra, hogy kiterjedt erdőségek is voltak. Az erdő­ket azonban települések tarkázták, szakították meg. A török ura­lom, majd a XVII. századvégi felszabadító háború után Somogy megye területének VA-Q megművelhetetlen, iszapos, mocsaras terü­letté változott, a felét erdők és cserjék borították, s mindössze VA-G volt megművelt terület. Bél Mátyásnak a század végén készült fel­jegyzéseiben Somogy megye a miazmák, a kórokozók és a bűzös levegőjű mocsarak és nádasok hazája, ahol farkasok, hiúzok, sőt medvék is tanyáznak. Az egykori adózó települések helyét benőtte az erdő. - Babocsa „tartományból" írta 1674 áprilisában az ottani török parancsnok, hogy azokban a falvakban, ahol azelőtt 50 ház állott, most jó, ha 15-20 ház áll. 1669-ben készített magyar jelentés pedig arról számolt be, hogy Somogy és Zala megyékben a házak romba dőltek, a lakosságot levágta vagy elhajtotta a török, s a ma­radék „természetes halálban, pestisben" pusztult el. Zala megye két keleti járásában ebben az esztendőben mindössze 21 lakott falut jegyeztek fel. Elszomorító és megrendítő az a kép, amely az Ester­házy uradalom első, 1691-ben készített felméréséből rajzolódik ki. Az uradalom 28 falujából csak 11-ben élt egy-négy házas jobbágy, akiknek mindössze egy vagy két marhájuk volt. A többi 17 falu üresen állt. A lakósok erdőben éltek vagy a nádon, az éren bujdos­tak. Négy év múltán ugyanezen 28 település közül 16-ban már 7-14 jobbágy gazda élt és mindegyiküknek 10-12 hold vetésterülete és annak megműveléséhez elegendő igaereje volt. Ez a gyors regene­rálódás, újratelepülés csak úgy képzelhető el, hogy a nádasban, erdőkben bujdosók többsége várta az alkalmat, hogy a régi faluba visszatérjen, a régi paraszti munkát folytathassa, termelhessen és 157

Next

/
Oldalképek
Tartalom