T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A tőkés iparfejlődés Dél-Dunántúlon az első világháború előtt

tek ugyan, de munkás- és gépi teljesítő képességet közlő számaik lehetővé teszik, hogy - kevés hibával - felvázolhassuk a terület ipari gócait is. (Lásd 5. és 6. ábra.) III. Táblázat Az ipari népesség differenciálódása Dél-Dunántúlon Ev Az összes ipari Nagyvállalatok Gy ári munkáGyáraknál kereső alkalmazottai sok alkalmazott lóerő 1891 67 005 2 007 Ism Ism 1900 70 912 3 935 Ism Ism 1904 Ism Ism 5 238 3 772 1910 87 127 11043 12 243 13 051 FORRÁS. A Magyar Korona országainak az 1900. évi népszámlálása. II. rész. Bp. 1904. Magyar Statisztikai Közlemények 2. köt. *26- *36. p. Magyarország ipartelepei 1904-ben. Kézirat. A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. II. rész. Bp. 1913. (Magyar Statisztikai Közlemények 48. köt. 22., 70., 98. ,190 .p. - A Magyar Szent Korona országainak gyáriparának üzemi és munkás-statisztikája az 1910. évről. Bp. 1915. 376-377 .p. adatai alapján végzett számítások. Ugyanakkor a III. Táblázatunk betekintést nyújt a 20-nál több munkást foglalkoztató nagyvállalatok, illetve a gyárakban alkalmazott munkások és gépi teljesítmény számszerű alakulásáról is, amely arra mutat, hogy a grafikonon (Lábra) ábrázolt viszonylag stagnálást mutató (1880-1900) időszakra esik e terület iparán belül a gyáripar kialakulása, illetve a kézműipar egyes ágainak tönkremenetele. A Dél-Dunántúli iparfejlődés elmaradását az országos és az egész pannon terület fejlődése mögött a nagybirtok döntő fölényével, az alapvetően élelmiszeriparra koncentráló iparszerkezettel magyarázhatjuk. Ugyanakkor ez volt az az időszak, amelyben a lakosság városokban koncentrálódása, az ipari centrumok kialakulása - elsősorban a villamosipar előretörésével - megkezdődött. FORRÁS. Meduranodni Kulturnopovijesni Simpozij Mogarsdorf 78. Szerk.: Iván Kampus-Dusan Plecas. Osijek, 1982. 151-171. p. 145