T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A tőkés iparfejlődés Dél-Dunántúlon az első világháború előtt

gazdasági termeléssel foglalkozik, számára rendkívül előnytelen birtokmegoszlás, a nagybirtok döntő fölénye mellett, az ipar csak igen korlátozottan fejlődhet, hiszen a helyi piac szűk, a lakosság a falvakban és a városokban egyaránt szegény. Mégis ez az időszak ezen a területen alapvető és döntő változásokat hozott. Ez volt e terület ipartörténetének hős kora. Ekkor lépett ez a vidék a tudományos technikai forradalomnak abba az alapvető fázisába, amikor már ipari központokban kezd koncentrálódni a lakosság.

32 Az úttörés nehéz munkáját végezték ekkor, s ezt a munkát megkönnyítette és elősegítette az a jó gazdasági kapcsolat, amellyel a szomszédos területek felé rendelkeztek. A városok modern arculata ekkor alakult ki. Életükhöz hozzátartozott immár a gyári sziréna, a gyárak dübörgő zaja. A városi lakosság összetétele átalakult, s - ha fázis késéssel is, de - DélDunántúl földjén is megszületett a modern társadalom fejlődésének csak egyik oldala ugyan, de olyan oldala, amely egyre jobban előtérbe kerül. A jövendő társadalmának csíráját rejtette magában. * * * Összefoglalóan az előadás a Balatontól a Dráváig, a Dunától Vas megye határáig nyúló négy comitatus: Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék iparának történetéről kíván képet adni az 1870-es évektől az első világháború kirobbanásáig. Az I. Táblázatban foglalt ipari keresők számának és arányának áttekintése, továbbá a grafikonon ábrázolt adatok (amelyek az ipari keresőket az egész lakosság arányában mutatják be) azt bizonyítják, hogy a terület népességének munkamegosztásában döntő változás következett be az eltelt időszakban. S noha ez a fejlődés nem tekinthető dinamikusnak, együtt járt egy iparon belüli átrétegződési folyamattal is. A 2. ábra, amely Dél-Dunántúl iparosodó településeit állítja elő 1876-ban - a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján felvázolt térképen - azt mutatja, hogy a területen azoknak a településeknek a száma, amelyekben több mint 50 ipari vállalkozó V.ö.: I. Purs: Az újkor komplex forradalma. Világtörténet, 1977. 27. sz. 103148. p. 143