T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A tőkés iparfejlődés Dél-Dunántúlon az első világháború előtt

Utolsóként említjük a vegyi ipart, amelynek egyik legfontosabb üzeme a Pécsett és Mecsekszabolcson létesített brikettgyár volt. Néhány kisebb olaj- és szappangyár, egy keményítőgyár dolgozott még ebben az iparágban, míg két kisebb üzem csukamáj olaj, illetve egérméreg előállítására vállalkozott. A gyárak termékszerkezete mindenkor a helyi szükségletekhez alkalmazkodott, de többször igyekeztek termékeik elhelyezési piacát bővíteni, terjeszteni. A mohácsi fekete agyagkorsók eljutottak egészen Bulgáriáig és Törökországig, és az egyik bőrgyár termékei piacra leltek Görögországban. A gyáripar mellett a kisipar súlya is igen jelentős maradt. Ezt mutatja az 1910. évi népszámlálás „tulajdonképpeni iparral" foglalkozó lakosságát iparáganként áttekintő kimutatásunk (lásd II. Táblázat), amely elsősorban a ruházati és az építőiparban mutat nagyszámú foglalkoztatottat. A szabók, cipészek, csizmadiák szerepe változatlanul igen jelentős a környék ellátásában. S ugyanez a helyzet a falusi kovácsok és lakatosok vonatkozásában, akik a vasés fémipar foglalkoztatottjainak zömét alkotják. Ha arra a két térképre tekintünk, amelyet az ipari címtárak adatai alapján készítettünk, (5-6. ábra) - s így az egyes ipari központok a bennük található gyáripar munkáslétszámát és a felhasznált gépi teljesítményeket is képszerűén mutatják, akkor nemcsak a 20-30 év alatt kialakult gyáripar sokfélesége, hanem súlya és jelentősége is lemérhető. Az a néhány nagyobb gyár, amely rányomta bélyegét egy-egy vidék életére túl kevés volt ahhoz, hogy a gyáripar egészének viszonylagos gyengeségét, támadható pontjait eltakarja. A Dél-Dunántúlon megtelepült iparágak üzemeinek egy része csak félgyártmányokat állított elő. Az iparfejlesztés szakemberei elsősorban azt kifogásolták, hogy a fonó- és szövőiparban pl. csak fonalat gyártanak, a szövet már a határon túl készül. De kifogásolható a túlságosan széles termékszerkezet is, és nagy gondot okozott a szakmunkáshiány. Az élelmiszeripar küzdött viszonylag a legkevesebb nehézséggel és rendelkezett a legszélesebb piaccal. Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése 1896-ban. Bp. 1897. 107-110. p. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara 1905. évi jelentése. Sopron, 1906. 28-58. p. 140