T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A tőkés iparfejlődés Dél-Dunántúlon az első világháború előtt

Nr. 5. IPARTELEPEK DEL-DUNÁNTÚLON 1912-1914-BEN /ÉLELMISZERIPAR NÉLKÜL/ ,., C _ • B |SLj

Süme9 @ '^^)Zolohol4p Tapolca JELMAGYARÁZAT f£ VAS-ÉS FÉMIPAR •9- GÉPGYÁRTÁS © KÓ -TFÖIXHAGYAGIPAR # FAIPAR 0 BORIPAR W FONÓ-SZÖVÓIPAR ö RUHÁZATI IPAR "O VEGYIPAR óS> NYOMDAIPAR ^Z? PAPÍRIPAR A címtárak adatai alapján az üzemek számát tekintve ugyancsak a kő-, föld- és agyagipar áll az első helyen, amely a városiasodásnak, az urbanizálódásnak is statisztikai jele. Az üzemek zömét, a gépek és a munkások legnagyobb számát a Zala megyei bazaltbányák, kőbányák adták. Jelentős üzem Beremenden Schaumburg - Lippe herceg birtokán lévő portlandcement - és mészmü, továbbá Pécsett a Zsolnay-féle porcelángyár. De dolgozott még a területen több kisebb, gyakran csak kézi erőt felhasználó téglagyár is. Ebben az iparágban kétségkívül a Zsolnay-gyár volt a legjelentősebb, amely ekkor már nemcsak európai országokba, hanem Amerikába is exportálta világkiállításokon díjat nyert készítményeit. (Lásd 5. ábra.) Nagyságrendben ezután az iparág után az élelmiszeripar következett, amelynek belső arculata 1898-tól nyomon követhetően átalakult, megváltozott. Több nagykapacitású gőzmalom mellett távoli piacokra szállító tejüzemek, konzervgyár, két cukorgyár, pótkávégyár, sör- és pezsgőgyár dolgozik, s ezek többsége közvetlen kapcsolatban, gyakran szerves összefüggésben áll egy vagy több nagy uradalommal, mezőgazdasági nagyüzemmel. A legjelentősebb vállalkozás a kaposvári cukorgyár volt, amely a hitelbank alapításaként a Mezőgazdasági Ipar Rt. égisze alatt nyitotta 136