T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
A XVIII. századi határperek néprajzi és történeti forrásértéke
V. A XVIII. századi határperek néprajzi és történeti forrásértéke A néprajz és a történettudománynak értékes adatokat nyújtó forrásai a határperek tanúvallomási jegyzőkönyvei. Ezt a forrást eddig általában csak a néprajztudomány hasznosította, a történészek nem sok figyelmet fordítottak rá. A mai történettudomány azonban, amely elsőrendű feladatának tekinti, hogy a dolgozó, termelő osztályok gazdasági és társadalmi körülményeit felderítse, nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a fontos, népi forráscsoportot. Az alábbiakban megkíséreljük, hogy egy megye - Somogy területére vonatkozóan átnézett néhány XVIII. századi tanúvallomási jegyzőkönyv adatait kielemezzük és rámutassunk értékes tudósításaikra, amelyeket a néprajz- és a történettudomány egyaránt hasznosíthat. Somogy megye területe közel 150 évig török megszállás alatt volt. Felszabadulása után a régi földesurak nagy része nem tudta oklevelekkel igazolni jogát az ősi földhöz, beleolvadt a jobbágysorba és megalkotta a megyére oly jellemző vagyontalan kisnemesi réteget. A megye területén nagyrészt új nagybirtokosok lettek úrrá, akiknek a kincstár ajándékozott hatalmas birtoktesteket. Az új birtokosok egy része azonban (gróf Turinetti Herkules de Prie márki, Rindsmaul gróf stb.) hamarosan eladta birtokát. Azok a nagybirtokosok, akik közel 250 évig tartották uralmukban a megye területének nagy részét, a XVIII. század 30-as, 40-es éveiben alakítják itt ki birtokaikat. A határperek, amelyek nagyrészt egyes falvak határait voltak hivatva rögzíteni, vagy pedig puszták hovatartozását vitatták, zömmel a század 40-es éveitől kezdődtek, amikor a török uralom és az azt követő háborúk után a kifosztott és kihalt megye lakosainak száma - új telepesekkel és visszaköltöző régiekkel - megnövekedett, és ezeknek munkája nyomán a termőterület is gyarapodott. A földesurak egy része ekkor kezdi megvonni majorsági birtokainak határait és egyre többen kötelezik arra jobbágyaikat, hogy urbáriumban lefektetett feltételek szerint adózzanak. A perek zöme az országos urbárium bevezetése előtti időszak102