Fenyvesi László: Tolna megye középkori történetéhez kapcsolódó oklevelek regesztái 1009-1541 - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 8. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

XIV.század: 92-431. oklevél regesztája

/Átírta a budai káptalan 1397. VIII. 2-án/. /Az utóbbit tartalmilag átírta, az előbbi rövid említésével: Zsigmond király, 1409. IX. 9­én Budán: MOL. Q. 7., Dl. 9.481./ 370. /Igló/, 1397. VII. 13. /in Margarethe/ MOL. Q. 70., Dl. 70.692. /Régi: Perényi cs. lt./ Zsigmond király a személyesen eléje járuló Perényi Péter macsói bán kérésére, aki magára vette nővére terhét is, átírta számukra két korábbi adománylevelét privilegiális alakban. Az egyik Abaúj megyei tárgyú, a másikat viszont Budán adta ki 1394. V. 3-én, s ebben a Tolna megyei Bykas és még hét másik birtokukért cseré­ben kettőjüknek adományozta csereképpen az Abaújvár megyei Újvár és Németi birtokokat. /Erdeti, teljes szövegű, hártya oklevél, pecsét nélkül/. 371. Buda, 1397. VIII. 2. MOL. Q. 7., Dl. 8.234. /Régi: Neo-Regestrata Acta/. A budai káptalan jelentése Zsigmond királyhoz: előadják, hogy Zsigmond király hozzájuk Nagyszombatból, 1397. VI. 24-én inté­zett parancsát végrehajtva, a kiküldött Berench-i Gergely fia Byssenus István királyi apród, speciális homo regius mellé adván káptalanjuk egyik kanonokját, ezek kiszálltak a helyszínre, úgy­mint Tolna, Fejér és Veszprém vármegyékbe, s beiktatták Symonthornya castrum és a hozzá tartozó birtokok tulajdonába királyi új adomány címén Kanisai János mester fiait: János eszter­gomi érseket, Miklós tárnokmestert és István királyi ajtónálló­mestert. Az oklevél helynevei jobbára megegyeznek a királyi ik­tatóparancsba foglaltakkal. Eltérések: Heligez, Beelch, Bánd, Kemiew, Zekel, Baycha, Wyfalw, Herchek, Bud és Balhach. /Eredeti, teljes szövegű, papír oklevél, rongált pecséttel/. 180

Next

/
Oldalképek
Tartalom