Fenyvesi László: Tolna megye középkori történetéhez kapcsolódó oklevelek regesztái 1009-1541 - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 8. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

XIV.század: 92-431. oklevél regesztája

176. Visegrád, 1343. VI.3. /3. Prox. Post fest. Penthecostes/ Esztergom. Az Esztergomi Főszékeskáptalan Lt-a. Az esztergomi káptalan magánlt-a, lad. 31., fasc. 1., no.5./ I. Lajos király adománylevele az esztergomi káptalan részére. Az uralkodó előadja, hogy a régi időkben e káptalan birtokolta Tolna vármegyében Izsép és Darázsi helységeket /Isep et Drasy vocatas in comitatu Tolnensi existentes/. Ám az uralkodó apja, I. Károly király elvette az esztergomi káptalantól ezen két Tolna megyei helységet, s mindkettőt odaadományozta Henrik bán fia /Szekcsői/ Hercegh Péternek. Lajos király most e két Tolna megyei helység elvétele fejében, kárpótlásul az esztergomi káptalannak adományozza Nana helységet /Nana, Tolna megyében/. /Eredeti, teljes szövegű, hártya oklevél, de a pecsétje hiányzik/. 177. Buda, 1343. X.l. / f.4. post f.b. Michaelis Archang./ MOL. Dl. 76.713. /Régi: Zichy cs.lt

, f. 211. A., no. 213./ A budai egyház káptalanja jelenti I. Lajos királynak, hogy kézhez kapva Visegrádról, 1343. IX. 13-án hozzájuk intézett iktatóparancsát, a megérkező Narad-i Chender fia Dezső királyi ember mellé adták László mestert, budai kanonoktársukat. Ezek kiszálltak Tolna vármegyébe /in comitatu Tolnensi/, mégpedig Belch possessiora /birtokra/ a Sár folyó mellé /iuxta fluuium Saar/, ahol a szomszédos és a határbirtokosok jelenlétében beiktatták ezen birtokba az állandóan a királyi udvarban tartózkodó udvari lovagot /milest/, Thutheus mestert és testvérét, Wessceus mestert /Becsei Imre mester két fiát/. Ellentmondás nem történt, az iktatás örökjogon szólt. /Eredeti, teljes szövegű, papír oklevél, zárlatán egy hosszúkás pecsét töredékeivel és a szöveg felett egy kis vörös, királyi gyűrűspecsét töredékeivel/. 94