Fenyvesi László: Tolna megye középkori történetéhez kapcsolódó oklevelek regesztái 1009-1541 - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 8. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

XV.század: 432-954.oklevél regesztája

birtokait: Nagy- és Kisrozsályt és egyebeket Szabolcs és Szatmár vármegyékben. Rozsályi Kun Jakab egykoron Zsigmond pécsi püspök familiárisa /pécsi várnagya!/ volt, s a királyválasztó országgyűlés idején Corvin János herceg több főemberével, köztük Héderváry Miklós Tolna megyei földesúrral a budai tárnoki kincstárat kirabolták, a kincseket magukkal hurcolták, emiatt megnotázták őket az országnagyok, s elkobozták birtokaikat. Rozsályi elesett a /csontmezei/ csatában. Hűtlen társai, akik János herceg mellé álltak: Zsigmond püspök testvére, Hampó /Ernuszt/ János, Újlaki Lőrinc boszniai herceg, Héderváry Miklós, Ráskai Balázs, Beriszló Bertalan vránai perjel, a johannita keresztes lovagok magyarországi, szlavóniai és dalmáciai rendfőnöke, Beriszló János, Enyingi Török Ambrus, Kishorváth János és mások. Mivel ezek egymással szövetkezve, a királyné és az országnagyok akarata ellenére sok hatalmaskodást, rablást, erőszakot és égetést tettek, s kirabolták a királyi kincstárt is, s a kincseket és a szent koronát is elvitték magukkal, ezért a királyné hívei utánuk küldték seregükkel Ecsedi Báthory István országbírót, erdélyi vajdát, székely ispánt, Kinizsi Pált, Temes vármegye főispánját, az Alsó Részek királyi főkapitányát, Rozgonyi Lászlót, Guti Országh Lászlót, Bélteki Drágffy Bertalant, Losonczi Lászlót, Lévai Cseh Jánost, Meggyesaljai Mórocz Lászlót és másokat, akik követték, utolérték /és a Tolna megyei Csontmezőn/ legyőzték őket. /Eredeti, teljes szövegű, papír oklevél, 2 példányban, pecséttel/. 885. Buda, 1490. VII. 12. MTA Könyvtára /MTAK/. Ms. 4.937. Milánói oklevélmásolatok, 1490. év Maffeo Triviliense - Milánó budai követe - jelentése Milánóba urához, Lodovico Sforza milánói herceghez. Corvin János herceg hívei azt ajánlották uruknak, vonuljanak seregükkel Székesfehérvárra, s ott koronázzák Magyarország királyává az elhalt Mátyás király természetes, egyetlen fiát. De aztán úgy döntöttek, inkább Szlavónia felé fognak elvonulni a körülzárt budai várból. Újlaki Lőrinc boszniai herceg és Ernuszt Zsigmond pécsi püspök vezetésével, s ha majd elégséges hadat gyűjtenek, akkor megerősödve visszatérnek Budára, s ellentámadást indítanak a 391