Fenyvesi László: Tolna megye középkori történetéhez kapcsolódó oklevelek regesztái 1009-1541 - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 8. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

XIV.század: 92-431. oklevél regesztája

Zsigmond király parancslevele Tolna vármegye nemesi közhatóságához. Utasítja őket, tartsanak vizsgálatot az Ábeli köznemesi család tagjai ellen, akik hatalmaskodva elfoglalták a Tolna megyei Kisfalud helység egy részét. Ha mindez beigazolódik, a hatalmaskodókat idézze meg Budára, a királyi személyes jelenlét bírósága elé. /Átírta Tolna vármegye nemesi közhatósága 1397. IV. 2-án, a Kölesden tartott közgyűlésen/. 353. inZakan, 1397. III.2. /f. VI. ante carnisprívii/ MOL. Q. 153., Dl. 84.736. /Régi: Radvánszky cs. radványi lt./ Zsigmond király Machedonya-i Péter fia Miklós mesternek és János fia Andrásnak, Danch fia Simonnak adja érdemeikért, amelyeket a Havasalföld részein levő Nykapol vár ostromakor megsebesülésükkel szeme láttára szereztek, továbbá testvéreiknek: Andrásnak Rácországban, Jánosnak Bulgáriában és János fia Miklósnak a Lypkow-i kerületben a török elleni csatákban bekövetkezett elestéért, valamint Ikconis fia Ikach boszniai király megöléséért, akit Miklós mester a múlt évben a Temes megyében vívott ütközetben megölt, a Tolna vármegyében fekvő Waszar és a Baranya megyei Bosook falvakat a hozzájuk tartozó birtokokkal, az ott szedni szokott vámokkal együtt. Ezen birtokok a hűtlenségük miatt fej- és jószágvesztésre ítélt Symonthornya-i Istváné és Chaktorna-i Lachk fia István fia István erdélyi vajdáé voltak, de ezek fellázadtak a Bulgáriából hazatérő uralkodó ellen, s János bánnal és János perjellel együtt mint László Apulia-i király generális vicarius-ai /főhelytartói/ az országot, hogy László részére meghódítsák, török hadakkal együtt pusztították. /Teljes szövegével átírta Zsigmond király az 1405. XII. 29-i oklevelében, melyet átírt és megerősített II. Ulászló király 1498. X. 1-én. /Eredeti, de hiányos szövegű, hártya oklevél, erősen vízfoltos, nehezen olvasható, a függőpecsétje elveszett/. 170