Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

és ebben a tanítás magyarul legyen.Tanítók csak azok lehetnek, akik magyarul tudnak.Az oskolába gyermekek ama ruhaneműt, mely a nemzeti különböztetést mintegy képezi, okvetlen letegyék.Az Isten igéjének hirdetése magyar légyen." A továbbiakban kitér a rendszabás arra, hogy a templomi istentiszteletek valamennyi szertartása magyarul folyjék. Ez még a katolikus németeknek is nagy problémát okozott, hát még az ó-egyházi szlávhoz szokott s ahhoz törvényesen ragaszkodó szerbek körében. Az már csupán ráadásnak vehetjük, hogy ezentúl a helységek jegyzői, elöljáróságai, sőt: templomszolgái is csak a magyar nyelvet beszélő polgárok lehetnek.Lényegében ez nem volt újdonság, hiszen a megye csupán a már 1809-ben kezdeményezett erőszakos magyarosító politikát foglalta szabályba.

168 Egyed Antal 1829. évi megyei összeírása arról tanúskodik, hogy az elmagyarosítás nem váltott ki akkora ellenszenvet a szerbeknél, mint a németajkú falvakban. Sőt! Azt mondhatjuk, hogy „eléje mentek" a kívánalmaknak. Az elmagyarosítási folyamat, mondhatnánk zökkenőmentesen folyt a tisztán szerb és a szerb-magyar-német községekben. A valaha szerbnek mondott községek immár a múltté, többnyire a magyarokhoz sorolja őket Cserna Anna és Kaczián János is az 1986-ban kiadott munkájában. A rácok a magyaroktól „ a lakóhelyükön csak a vallásuk alapján különböztettek meg."

16 Alsónánáról Turbán György községi jegyző jelentése: „ A rátzok pedig magyarosan viselik magokat. A magyar nyelvet a németek közül kevesen, de a rátzok többnyire értik.'" l Bátaszékről Schőn József jegyző: „ A németek a hazai nyelvet pedig meg sem értik, sem pedig áztat megtanulni nem iparkodnak." 171 Grábócról Nagy György körzeti jegyző: „ a németek közül a magyar nyelvet kevesen értik és beszélik. A ráczoknak pedig viseletyök magyaros, a hazai nyelvet is értik és beszélik. " 172 Uő. a továbbiakban: „a katolikus tanulók 1829-ben a szekszárdi aptúr által épített iskolába járnak. A rác gyerekek a kalugyer klastromban taníttatnak, külön oskola nem lévén. Mindkét részről jó előmenetellel taníttatnak a gyermekek. A rácok a hazai nyelven is taníttatnak "'

?s Szálkáról ugyancsak Nagy György körzeti jegyző jelenti: ,,A németek közül a magyar nyelvet kevesen értik és beszélik. A ráczok Dr. Braun Sándorné: Tolna vármegye és rendi országgyűlések (1807-1847.) TTT 8. k. Szekszárd 1978. 139.p. (Továbbiakban: Tolnavármegye...) 169 Egyed... 24.p./6. jegyzet (Továbbiakban: jegyzet=j) 170 Egyed... 37.p./3.j. 171 Egyed... 50.p./3.j. 172 Egyed... 87.p./3.j. 173 Egyed... 88.p./14.j. 89