Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

hogy saját házi szükségletük borát termelhették meg. A decsi hegyen egykor nagy jövedelmet hozó szőlőt, miután idegenek kivágták, az épületeket kifosztottak, majd lebontva, hasznosítható anyagait elhordták, csak szántónak lehetett volna használni. De a nagy távolság miatt erről is le kellett mondani, illetve bérbeadni. 1956-ban Babics Alexej egyedül maradt, maga művelte a konyhakertet s ápolta a gyümölcsfákat. Az államtól havi 700 Ft fizetést kapott. 1974-ben bekövetkezett halálával a kolostor gazdasága szertefoszlott.

162 Szerbek a grábóci kolostor vonzáskörében L Társadalmi tagozódás A török uralom alatt bevándorolt s itt megtelepült szerbeknek, igaz, nem voltak egymástól élesen elváló és kiváltságaikat féltékenyen őrző társadalmi osztályai, s a régi szerb nemességet a török földesurak, a szpáhik váltották fel, de léteztek kézművesek, tőzsérek, adó- és vámbérlők, akik nem szorultak a paraszti munkára, és sűrűn érintkeztek katolikus magyar és dalmát (latin) kereskedőkkel, török birodalombeli muszlimokkal és budai zsidókkal. Ezek a polgárosult, „világjáró" szerbek azonban a 16-17. században még nem tudtak kitörni az ortodox egyház felügyelete alól. S amellett még hosszú ideig túlnyomó többség volt a kimondottan földműves, szántó-vető, állattartó, pásztorkodó népesség. Hegedűs László kitűnő tanulmányában nyomon követhető Tolna megye nyugati településeinek földműves szerb társadalmának súlya a falvak s uradalmak életében. 163 A falvakban az ortodox vallás a szokás és az életmód szigorúan zárt közösségbe tömörítette a szerbeket. 1683 nyarán a török Bécs elleni felvonulása, majd fejvesztett kitakarodása az országból, a tatárok szörnyű pusztításai, majd a „német járás "(felszabadító háború), végül a „mirígyhalál" (pestis) nyomán kiürültek a magyar és rác falvak. Ittlétüket a városok és falvak dűlőnevei őrizték meg a mának. Különösen a Duna menti települések, így Földvár, Paks, Fadd, Tolna, Bátaszék és Báta, a Duna vonaltól befelé pedig Szekszárd, a Völgység falvai, Dombó, Döbrököz, Simontornya és Ozora kataszteri térképei árulkodnak a hajdani rác telepekről. Még ott is megmaradtak a szerb patak, domb, erdő, szőlő, temető- és templom-nevek, ahol vegyesen éltek együtt magyarokkal, s kitűnően megtanulták a magyar Camprag... 139-140.p., 149.p. TTT EX. k. In. Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései 15801704. Kiadja: Tolna Megyei Levéltár Szerk.: K Balog János 1979. (Továbbiakban: Hegedűs...) 87