Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

ár 23-iki jelentésben ismerjük meg a szakácsnő munkakörét is: főzés, takarítás, mosás, ruhafoltozás, állatok etetése, vízhordás és kertészkedés.

156 Anton Markovics 1892-ben bekövetkezett halála és Adrián Stanisics megválasztása közti évtizedben sokat lazult a kolostor gazdálkodási fegyelme. A fiatal Germán Csupics tanítóként szép eredményeket mutatott fel diákjai magyar nyelvtudásának fejlesztésében, de zárdagondnokként rosszul vizsgázott. Az őrizetére bízott pénzt elverte, sőt adósságokba sodorta a gazdaságot. Hogy megmeneküljön a felelősségrevonástól, 28 évesen, 1898. augusztus 15-én főbelőtte magát.

157 Adrián Stanisics igumen idejében már annyira szigorúan szabályozták a kolostor gazdasági életét, hogy minden bevétel a zárdai felügyelő bizottság siklósi kasszájába folyt be. Onnan negyedévi igénybejelentés alapján utalták ki a kolostor égetően szükséges kiadásainak fedezetét. Sztanisics - a kolostor szerencséjére, korábbi szolgálati helyein, a püspöki udvar „ekonom "-jaként, a püspök megbecsült munkatársaként, valamint a balassagyarmati egyházközség lelkészeként (ahol mindössze 20 szerb család élt), jelentős pénzügyi támogatásokhoz jutott. Rátermettségét azzal is bizonyította, hogy megszilárdította a kolostor lakóinak a fegyelmét. Őmaga egy rendkívüli tiszteletnek örvendett a környékbeli „ intelligencia" szemében. A helyi sajtó így lelkendezik: „...a mostani kiváló képzettségű és előzékeny modorú főnök, ki messze vidéken ismeretes magyaros vendégszeretetéről, buzgólkodik a magyar és szerb nép egyetértésének és hazafiságának terjesztésén...az országszerte közszeretetben álló Bogdánovics Lukián budai püspöknek egyik legkedveltebb munkatársa."™ Az I. világháború a kolostor gazdaságát is megtépázta. Olyannyira, hogy az ágyúgyártás céljára elhurcolt harangok újbóli beszerzésére sem sikerült pénzt összegyűjteni A korona értékvesztése és a háborús hadikötvények semmivé válása óriási károkat okozott. Georgij Zupkovics budai püspök kezdeményezésére a szerb nemzeti egyházi alapítványból sikerült hozzájutni tízezer dinárhoz (1.744.328 Ko.) s 1922/23-ban hozzálátott Krezics Firmilián, az 1915-ben kinevezett igumen a templom felújításához. Segítségül jött a gabonakonjunktúra, a kolostor szántóin megtermett búzával fizették ki a költségeket, amikor a készpénz nem ért semmit sem. A gabonakunjunktúra lehetővé tette a gazdasági épületek modernizálását is. Miután a patakmenti öreg istálló már rossz állapotban volt. Firmilián leromboltatta és a kolostor felújításának sikerei felbátorították, hogy elöljáróinak előzetes tájékoztatója nélkül, akiket sikeres beruházásaival meg akart örvendeztetni, kijelölte az új és korszerű istálló helyét a kolostor mögött, a szolgalakás előtt és szilárd alapra helyezve, a széles és Szentendrei Szerb Levéltár 71. doboz 8/1944. TMÖL XXXUL/97. Szálkai halotti anyakönyv Tolnavármegye 1902. július 20. 85