Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

pálinkafőző műhelyek létesítéséről, korszerűsítéséről. Természetesen ez utóbbi már téglából épült, nádazott tetővel. 1733-ban már készültek az 1736-ban elkezdett, ma is álló templom építési anyagának előállításához, ezért egy 20.000 tégla kiégetéséhez alkalmas téglagyárat hoztak létre. Ezért a szabad kapcítást saját épületeik renoválására, korszerűsítésére és a falubeli építési igények kielégítésére fordíthatták. 136 1786-ban a mohácsi „görög-kompánia" két módos tagjának pénz­ügyi támogatásával a forrástól a kútházig (ma is épségben a hídnak a kolostor felőli oldalán) vízvezetéket fektettek le. Nevüket a kúton és a mohácsi szerb templom déli odalán márványtábla őrizte meg. 137 A kolostor birtokainak nagyságáról erősen eltérő adatok maradtak fenn. A legmegbízhatóbbnak egy 1885. évi budai püspökségi felszólítás alapján készült bérbeadási szerződés tűnik. E szerint 187 kataszteri hold szántót és 18 kataszteri hold rétet adtak ki bérbe. Ezen kívül a kolostor körül 6 hold szőlő a házi fogyasztást szolgálta. Eladásra a decsi hegyi 130 kapás szőlőt termesztették. Itt termett a legkiválóbb vörösbor, amely vetekedett a francia borok minőségével. Egyed Antal 1829-ben közli: 1 8 ,,Bátskai homokon termett boroknak az ötsényi borok az orvoslói" Ez áll a szomszédos decsi hegyi borokra is! Fényes Elek a grábóci kalugye­rek szőlei kapcsán megjegyzi: „Bora kedves ízű. " 139 Jó években 500 akó bor is megterem, melyért a múlt század utolsó negyedében 15-16 Ft-ot is megadtak akónként. A bevételből fedezik a napszámbért, legelőfenntartást és a kolostor épületeinek renoválását. 140 A kolostor birtokainak kiterjedésénél maradva további két adatot mutatunk be. Vasvári Szvetozár, a kolostor egykori gondnoka közölte velem: „ 1896-ban a kolostor épülete nagyon rossz állapotban volt, amit központi támogatás nélkül helyrehozni nem lehetett, mert a kolostor legfőbb jövedelme, a 26 hold szőlő a decsi hegyen, afiloxéra miatt ráfi­zetéses lett. Hiába van a kolostornak ezen kívül 165 hold földje, 9,5 hold rétje, 16 hold szénakaszálója, a létfenntartást is alig fedezi. " Ösz­szesen tehát: 216,5 kh földről ad számot. A Tolna megyei Levéltár őriz egy 1778. május 6-iki keltezésű latin nyelvű iratot, melynek magyarra fordított címe: „ Thamássy Mihály al­szolgabíró összeírása a grábóci monostor kalugyerei által birtokolt föl­dek felméréséről Grábócon és a decsi szőlőhegyen. " 141 Krasic... EL 86., 94.p. Krasic 93. - Sztepánov Radován közlése Egyed... 197. p. 11 pont Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára I. Pesten, 1851. 57. p. Krasic... m. 95. TMÖL Vegyes iratok 265. 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom