Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

alapjává vált a szerb politikai autonómia akkor egyedül lehetséges formájának. Grábócon és Ráckevén a kolostorok irányítása alatt, a nagyobb szerblakta településeken, mint Pest-Buda, Mohács, Dunaszekcső, Győr, Komárom az 1690. évi „nagy bevándorlás" után csakhamar jól szervezett belső adminisztráció jött létre, amelynek választott s rendszeresen cserélődő tisztviselői gondoskodtak az adószedésről, a közigazgatási és bíráskodási jogok gyakorlásáról.

86 Az egyház feyítő hatalma az egész élet szabályozójává vált. „Ha nincs fék - azaz egyház - elszalad a ló. " De az egyház nemcsak fenyített, hanem védte is híveit, pl. az uniós törekvések ellen, és eredményesen járt el Bécsben adóügyekben és kiváltságok megszerzésében. Lipót császár az 1690-9l-ben adott kiváltságokat kiegészítette a Magyar Udvari Kancellária útján kiadott 1695. március 4i diploma, mely Hunyadi Mátyás (1481) és II. Ulászló (1495) királyok rendelkezéseire hivatkozva a szerb ortodox népet kivette a katolikus papságnak fizetendő dézsma (papi tized) alól, és egyúttal elrendelte, hogy ezt a tizedet a szerbek saját papjaik eltartására fordítsák. Az egész új szerb autonómiában ez volt az egyetlen kiváltság, amely magyarországi hagyományban gyökerezett. A többit mind Habsburg I. Lipót adományozta. Összefoglalóan: a szerbek közjogi helyzetét kezdetben császári diplomák szabályozták. Nem csodálhatjuk, hogy a magyarországi szerbség mindezért a kiváltságért - kritikus időkben - a bécsi kormányba vetette bizal2. Sokrétű egyházi jövedelem, a ráckevei kalugyerek érkezése Talán nincs az ortodox egyházhoz hasonló történelmi egyház, amely oly széles alapokon nyugvó jövedelemszerző gyakorlattal rendelkezne. Dusán cár törvénye értelmében: Ha nincs a papnak örök birtoka (bastina), a földesúr köteles 3 jobbágytelekkel ellátni őt. Valami hasonlót figyelhetünk meg Grábóc esetében is, amikor néhány zsellércsalád letelepedését kéri a kolostor igumenje, s a vármegye hozzá is járul. Igaz, anynyiban más a helyzet, hogy a birtokot már ideérkezésükkor megkapták a budai pasától, majd Péterfíy András, később Mérey Mihály és Trautsohn János József szekszárdi apátok azt oklevéllel megerősítik, de munkáskézre és a szerzetesek vagyon- és személyi biztonságára csakugyan szükség volt rájuk. A török hódoltságban a papok - idejük nagyobbik részében - földműveléssel keresték meg kenyerüket, de már akkor is rászorultak a hívek adományaira. Ez különösen áll a földdel nem rendelkező világi, alsópapságra nézve. A nyomás fentről indult ki. Az alsópapsághoz rendszeres Vujicsics... 3.p Hadrovics... 89.p. 55