Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

nosztázion, ikonosztászion), a „szentek találkozó, gyülekező helye". A két fbikon, az un. „királyi ajtó "-tói jobbra Krisztust, balra pedig az Istenanyát ábrázolja. A képek elhelyezésének szigorú rendje, kánonja uralja a több tucat ikonból álló képfalat. De nemcsak az elhelyezés rendje, hanem az ikonfestészet kifejezési eszköztára, jelképrendszere is kánonok béklyójában merevedett meg az évszázadok folyamán. A Keleti egyház templomai, bármekkora távolság választja el őket térben és időben, a feliratok nyelvétől függetlenül, egyazon értelmű, teljes hitbéli egységet demonstráló ikonokkal díszítik az ikonosztáziont.

58 A szobrokat, mint „faragott képeket" az ortodox egyház mellőzi, éppúgy, mint az egyházi énekek „ világias ", hangszeres kíséretét. Általánosan használt a kereszt jele, annak többféle változatában. A közismert Krisztus-monogramon kívül közkedvelt egy másik embléma is: az egyenlő szárú kereszttel négy mezőre osztott felület, a következő betű párokkal: IC XC NI-KA vagyis: Jézus Krisztus győz. 1738. augusztus 28-án a grábóci zárdafonök megbízást adott Laubr János eszéki asztalosmesternek a „ templo "- (ikonosztázion) hátoldalának megfaragására. Megállapodott vele a díszes képkeretek, egy a Nappal és Holddal ékesített nagy feszület elkészítésével, 12 ikonkeret, 3 nagy asztal, egy-egy templomi kegytárgyak és könyvek tárolását szolgáló szekrény, végül 35 különféle fali szék előállításáról.

59 S miután az asztalosmester elkészült a csaknem mennyezetig emelkedő ikontartó fallal, sor kerülhetett az újvidéki Vasilij Ostojic ikonfestő munkájának elkezdésére. Ortodox hagyomány szerint: böjttel és imával készült munkájához, akárcsak az indián nő, aki vázákat készít. A művész 1768-ban elkészült munkájával. Davidov szerb művészettörténész tudomása szerint a festmények egy részét 1886-ban elevenebb színekkel újították fel.

60 A grábóci ikonosztáz magas színvonalú barokk munka, zöldszínű márványozással, és valamennyi faragott díszítését aranyozták. Az alsó soron az erős konzolok négy barokk csigavonalas oszlopot és két pilasztert (falpillért) tartanak. A fekete márványozású oszlopok bázisa és oszlopfóje aranyozott, a törzset rózsaindák koszorúzzák. A középső pár tartja az un. királyi szárnyas ajtót, a másik kettő az ikonosztáz szélén van elhelyezve. A képfal második szintjén az ikonosztáz négy ugyanolyan oszlopon áll, mint az alsón, csak ezek valamivel alacsonyabbak. A középső pár oszlop tartja a központi ikont, amely felett csak egy kis baldachin van. A vízszintes gerendák három részre osztják az ikonosztázt, ezek között vanKárpáti László: Magyar Orthodox Egyházi Múzeum Miskolc, Tájak-KorokMúzeumok kiskönyvtára 380.sz. 1990.2.p. (Továbbiakban Kárpáti..) MG... 2/1738. Davidov Dinko Spomenici Budimske Eparchie, Beograd 1990. 305.p. (Továbbiakban Davidov...) 41