Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

munka gyorsan haladt, ugyanis az istentisztelet zavartalansága érdekében két évig nem nyúltak a régihez, hanem köréje és föléje emelték az újnak a falait és kupoláját, s közben akadálytalanul végezhettek istentiszteletet a régi, ám kicsiny templomban. - 1738. augusztus 13-án, a Nagyboldog asszony előtti vasárnapon, a régi templom lebontása, törmelékei kihordása után, a budai püspök jelenlétében, az oltárnál elmondhatták az első Liturgiát. A templom és a zárda építésének első anyag- és munkabérköltség számlája: 4. 572 ft, 34 kr-t mutatott. A templom déli bejárata fölött márványtábla hirdeti ószláv nyelven, hogy: „Az 1587 nyarán épült templom a különféle háborús viszonyok közt leégvén, a templom építése 1736-ban kezdődött a keresztények költségén, 1741-ben fejeződött be torony nélkül. Fő jótevők: Pantalejmen szigeti kapitány, Rakics Simon és János. " 1741-ben szentelték fel az új, mai napig eredeti szépségében pompázó grábóci templomot.

47 Nem tudni, hogy mikor lett teljesen fogadóképes az új zárda, mert az Évkönyv 1762. évi eseményei között számon tartja, hogy a templomtól keletre fekvő cellákat kijavították és egy újjal gyarapodott is a lakóhelyek száma. Az éléskamrák és a konyha is külön-külön voltak elhelyezve. A következő évi adat szerint: „A nagy cellákat újra festették", de nem derül ki, hogy ezek már a kolostorépület szobái voltake. 1764-ben pedig a patak mentén új ebédlőt építettek és zsindellyel fedték be. 1781-ben pedig a keleti cellákat zsindelyezik.

48 L. Szabó Tünde szerint 1787-ben adták át rendeltetésének a ma is működő kétszintes kolostor epületet. 1885. szeptember 16-án a szélvihar lesodorta a templomtorony sisakját, ledöntötte a torony északi oldalát. A zárdavezetőség saját és egyházi kölcsöntőkéből öt - ötezer Ft-ot költött a zárdaépületen esett károk eltüntetésére. (Később elengedték a kölcsön és kamatai visszafizetését.) Az eredetileg nyitott oldalfolyosós elrendezésű kolostort 1895-ben átépítették és eklektikus homlokzatot kapott

50 A szerzetesek a 20. században már csak a kolostor emeletén laktak. Két szoba, egy szalon, egy igazgatói szoba (valójában vendégszoba), s azon túl egy szoba az egyre gyérülő szerzetesközösség számára. A kolostor földszintjén a széles zárt folyosóról nyílt az un. kancellária (iroda) és a vikárius (gondnok) szobája. Itt volt a konyha is. Az 1960-as évektől 1994-ig szociális otthon működött az épületben, két déli sarokszobájában kapott helyet a szerb egyházi hivatal. 1994 óta csak a szerb egyház használja a kolostorépületet. Krasic... m. 88.p., 90.p. Krasic... 91.p.,94.p. L. Szabó Tünde: Görögkeleti szerb templom Grábóc, Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára 323.sz. 1988. 2.p. (Továbbiakban L. Szabó...) Camprag... 133.p 136.p. -L. Szabó... 3.p. 38