Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

7. Jov 1664-1667 22Jeftimirovic 1791-1797 8. Simeon 1667-1685 23.Stefanoyié Genadij 1797-1815 9. Jeftimije 1685-1700 24.Danilo Cupic 1815-1845 lO.Georgije 1700-1711 25.Ambrosije Simic 1845-1862 ll.Prokopije 1711-1714 26.NikolaBosnjak 1863-1866 12.Mihail 1714-1718 27. Julián Cokor 1866-1872 13. Maxim 1718-1720 2 8. Antonij e Markovié 1872-1892 14.Viktor 1720-1721 29.Gerasim Petrovic 1892-1894 15. Vasilije 1721-1746 30. Platón Telecki 1894-1896 ló.Arsenije 1746-1753 31. Adriján Stanisic 1901-1915 17Mihail 1753-1761 32.Firmilijan Krezic 1915-1930 18.Sofronije 1761-1770 33.TeofanRadic 1930-1943 19. Vasilije 1770-1772 3 4. Lavrentij e Tomié 1943-1956 20.Dionisije 1772-1778 35.Aleksej Babié 1956-1974 21. Vasilije 1778-1791 A kolostor és temploma építészeti leírása Hazánk egyetlen működő szerb kolostora a tolnai Völgység erdők koszorúzta Grábóc falujában található. Múltja 400 évre nyúlik vissza a történelemben. 1585-ben a távoli dalmát tengerpart egyik szerb kolostorából: Dragoviéból 5 szerzetes elindult, hogy a Dél-Dunántúlon korábban megtelepült szerbektől nyert értesülés alapján kolostort alapítson és ellássa a paphiánnyal küzdő hívek lelki szolgálatát. 1619-ben Dragovic valamennyi szerzetese áttelepült Grábóc kolostorába. Az első csoport a Kapós mentén és a koppányi síkon találkozott földijeivel, s faluról falura járva alamizsnából tartotta fenn magát. Mihelyt ezt a déltolnai szerbek megtudták, elmentek értük, s visszaérkezve megmutatták a mai grábóci kolostor mögötti domboldalon egykor állt monostor düledező épületeit. S minthogy a szerzetesek meggyőződhettek arról, hogy a templom falait „ keresztény szentek élethű képei" ékesítették, a budai török pasához mentek, aki „fermán"-t adott az épületegyüttes igénybevételére. Ám, a kalkuláció azt mutatta, hogy a helyreállítás költségei meghaladják pillanatnyi anyagi erejüket, ezért inkább a domboldal alatt, a patak mentén állították fel facelláikat, és 1587-re elkészültek egy kőből és agyagból álló kicsiny templommal is. 1956 nyarán Gerő Győző és Somogyi Árpád próbaásatásokat végeztek a mai templomtól É-Ny-i irányban kb. 100 m távra, a mára teljesen elvadult bokrokkal-cserjékkel borított romterületen. Véleményük szerint a kérdéses „ romok helyén az első kőépítésű, szerb, bazilita szerzetestemplom alapfalai álltak". A próbaásatáson, a nyugati homlokzaton a mai templom homlokzati tornyával „méretben és alaprajzban azonos falazás került elő....Feltételezhető, hogy azon a helyen, a késő bizánci 36