Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)
Cserna Anna: Gróf Batthyány Kázmér és Sztankovánszky Imre kormánybiztosok levelezése 1848-1849-ben • 347
Baranya népe eséllyel nem vehette fel a harcot. Mindketten egyetértettek, hogy a gerilla háború az egyedüli eszköze az ellenség akadályozásának. Tolnából szeptember 25-én távozott a rendes katonaság, miután a dunaföldvári pont őrzése szükségtelennek bizonyult. 9 Valóban a tájékoztatás igényével váltottak sűrűn levelet a népfelkelés napjaiban. Megtudhattuk, hogy Batthyány Kázmér „bölcs mint lelkes fővezérlete" alatt 3600 nemzetőr gyűlt össze 10 , amelynek egy csapata Perczel Antallal az élen Oroszlónál elfogta az utóhad lőszerszállítmányánakjelentős részét a 80 fós kísérettel együtt. 11 Sztankovánszy Imre a baranyaiak tettének elismerése mellett a véleményét sem rejtegette, miszerint a horvátok mindenütt hasonló fogadtatásban részesültek volna, akkor, „...bizonyára nem halad vala oly sebesen vakmerően előre, 's elbizakodott fővezérének... szédelgő terve, érdemlett kudarczot vallva aligha idejére korán csupán sületlen Kalandá nem válandott volna." Mindez a sietősen Dombóvár-Pincehely útvonalon Székesfehérvár felé igyekvő Roth és Philippovics vezényelte sereg esetében realizálódott. A tolnai népben is „boszulóbb emlékezetet hagyott" a horvátok iregi dúlása jobban, mint ahogy azt vélték, amely végül megalapozta annak „fanyar gyümölcséf\ azaz a pincehelyiek és a környékbeliek ellenállását. Amiért Roth visszafordult, és október elején a mezőváros felégetésével, sarc szedésével torolta meg embereinek az elvesztését. Emiatt aztán végképp nem érhette utói Jellacsicsot. A sorsdöntő küzdelem elkerülhetetlen volt méghozzá Tolna megye földjén, hiszen a megfutamodók ugyanazon az úton indultak vissza hazájukba. Sztankovánszky Imre meggyőződése szerint ekkor ,fogja még a' népfelkelés az utóharczot kíméletlenül az ellen vivni, békés küszöbeit rablástol, gyújtogatástol méltán mindenáron megóvandó. " n Batthyány felajánlotta a szomszédi fegyveres segítséget, de tisztában volt azzal is, hogy erre a felhívásnak a tolnai kormánybiztostól kell erednie. 13 Ez nem történt meg, mert a 15 ezres megyei népfelkelő sereg, a veszprémi nemzetőrök és Perczel Mór, Görgei Artúr üldöző csapata szorításában október 7-én Roth és Philippovics megadta magát. 14 Az ozorai győzelemmel foglalkozó levelekben a tények mellett a két kormánybiztos jellemének egy-egy főbb jellemzője is felvillant, mint a szerénység és az egymás iránti tisztelet. Batthyány Kázmér az ozorai diadalról irigység nélkül, kendőzetlen egyBatthyány Kázmér levele 1848. .szeptember 26. (Továbbiakban: B. K.) 9 Horváth... 119. p. 10 B. K. 1848. szeptember 28., Sztankovánszky Imre levele 1848. október 3. (Továbbiakban: Szt. I.) 11 B. K. 1848. október 1. 12 Szt. I. 1848. október 3. 13 B. K. 1848. október 6. 14 Horváth... 123-126. p., Szt. I. 1848. október 9-10. 350
