Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Kéri Henrik: A Mercy grófok szerződései Tolna megyei jobbágyaikkal. Úrbérrendezés a hőgyészi uradalomban • 315

Röviddel ezután, november 4-én, Mária Terézia elrendeli, hogy a hőgyészi uradalom felülvizsgált szerződéseit haladéktalanul, még a me­gyei közgyűlés összehívása előtt, a helytartótanácson keresztül legfelsőbb ellenőrzésre terjesszék fel. 31 A teljes aktaanyag magában foglalja a ko­rábbi szerződéseket, a községek panaszait, a törvényszéki jegyzőkönyvet. A megye azonban késlekedik; a kísérő levél szerint az anyagot csak no­vember 28-án továbbítják. A helytartótanács úrbéri bizottsága azonnal munkához lát és december 10-ére már elkészül jelentésével. Ez magába foglalja Győry jelentését, javaslatot tesz az úrbérrendezés néhány alapel­vére (teleknagyság, kocsmálási jog stb.), közli a parasztok álláspontját, az úriszék és törvényszék ítéletét, végül húsz pontban összefoglalja a parasztok panaszait és megoldásokat javasol az úrbérrendezés szellemé­ben. A december 10 -i ötvenhat lap terjedelmű jelentést legfelsőbb jóvá­hagyásra december 15-én a királynő elé terjesztik. 32 1767. január 23-án királyi rendelettel megjelenik az úrbérrendezés végleges szövege, s ez magában foglalja a korábban kibocsátott kilenc pontos kérdőívet is. Ez az eredetileg a Dunántúlon folyó rendezést az egész országra terjeszti ki, Erdély és Horvátország kivételével. Február 7­én a helytartótanács megkapja a hőgyészi uradalom úrbéri tárgyalásainak a királynő által revideált szövegét a húszpontos panaszlistával, s minden ponthoz a királyi határozatot az orvoslás módjáról. A helytartótanács kegyes királyi határozatként végrehajtás céljából ezt február 12-én má­solatban megküldi a megyének és Győrynek, egyben elrendeli a hőgyészi uradalomban a január 23-i úrbéri rendelet végrehajtását. A nyolc lapnyi terjedelmű panaszanyagból néhány pontot idézünk a királyi határozattal együtt. E néhány pont is jelzi, hogy az anyag hőgyészi uradalom jobbágyfalvainak állapotáról az úrbérrendezés idejéből fontos adalékokat tartalmaz. 1 és 2. Egyes községek arról panaszkodnak, hogy szerződésükön felül meghatározatlan robotnapokkal terhelik meg őket, a szokott járan­dóságon felül más terményből is szednek kilencedet és tizedet, ha azt szerződésük mint a beszolgáltatásba be nem vonható terményt külön meg nem nevezi. - A királynő rendelkezése: az úrbérrendelet ezt a kérdést egyértelműen rendezi. 3. Berény, Nana, Kalaznó, Kismányok, Kistormás, Hidegkút, Várasd s Varsád azt nehezményezik, hogy szerződéseik bevonása után és az új terhek bevezetésével az uraság juhait is kötelesek legelőikre befo­gadni, noha korábban az uraság ezért bérleti díjat fizetett. - A királyi utasítás: az uraság használja a legeltetéshez allódiális földjét vagy fizes­sen bérleti díjat a parasztoknak. 31 TMÖL IV./A./l./b, Közgy. ir. 6.36. 32 MOL, C 59, E. rész, 45. csomó, 1766.12.10 és 1766.12.15. 330

Next

/
Oldalképek
Tartalom