Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Kéri Henrik: A Mercy grófok szerződései Tolna megyei jobbágyaikkal. Úrbérrendezés a hőgyészi uradalomban • 315

1722 1728 robot nincs évi öt nap pénzbeli járadék 15 forint telkenként 6 forint telkenként természetbeni járadék l-l köböl búza és zab minden terményből (a kendert és a konyhakerti növényt kivéve), a juhok és kecskék szaporulatából és a méhekből a kilenced szőlő hat szabad év hét szabad év, az első évben 40 dénár a telepítési engedélyért épület- és tűzifa szabad előzetes engedély alapján egy évre hat krajcár A község a szerződést a megyei közgyűlés elé terjesztette, ott 1728. november 28-án jóváhagyták és ratifikálták. Az uradalomnak is fontos lehetett a szerződés jogérvényessége, mert precedensként más községekre is alkalmazhatta. Ez a szerződés a jobbágyokra nézve még mindig kedvezőbb volt, mint az 1725. november 6-án a szekszárdi megyei közgyűlésben kidolgozott mintaurbárium.

12 Az 1731/36. évi szerződések 1731-től szigorodnak a szerződések feltételei, ekkor vezetik be majdnem minden községben a valószínűleg 1728-tól érvényben volt évi öt nap robot helyett a tíznapos robotot. Kivételezett helyzetben van Kismányok, mely az 1734-es árendaemelés után továbbra is robotmentes marad, továbbá Kölesd és Sárszentlőrinc, mindkét község jelentős árendát fizet, s robotmentesek Bátaapáti frissiben települt lakói. Hőgyészt meghagyják az évi öt nap robot mellett, mivel az uradalom központjaként amúgy is többletterhet kell viselnie. Több község szerződése másolatban 12 E mintaurbárium magyar és latin nyelvű változata számos másolatban fordul elő. Az eredeti magyar nyelvű megfogalmazást TMÖL, Prot, Cong. 1725.11.08, ÜL kötet, (597 -599.p.). 321